Szélsőséges időjárás

Mindent, amit a magyarországi tapasztalataink alapján szélsőséges időjárásnak hívtunk, azt most egy csapásra elfeljthetjük.

A reggeli indulások alkalmával bármilyen időjárást is tapasztalunk, magunkkal kell vinni az esernyőt, egy pulcsit, sapkát, sálat, kesztyűt, mert soha nem lehet tudni, hogy akár öt percen belül milyen meglepetés ér. Egy nap leforgása alatt tapasztalhat az ember finom meleg napsütést, záport (amit tényleg dézsából öntenek), csípős, minden oldalról fújó szelet, mindezt akár egy óra leforgása alatt is… Megszokhatatlan!

Balázst idézem: „az erkélyünkről akárhányszor kinézek, mindig más kép fogad”. A tengert láttuk már kéknek, zöldnek, szürkének, tejfehérnek, sötétnek, türkiznek, láttuk már csendesnek, vagy épp nagy hullámokkal tarkítottnak és hallottuk már nagyon dühösnek is…

A szivárvány itt hétköznapi jelenség a „showers”-nek köszönhetően. Én az elmúlt egy hét alatt háromszor is láttam már, mindig a nyílt tengeren. Gyönyörű!

A szélsőséges időjárás mellett más furcsaságok is vannak.
Pl.

• A tanárok visszafelé írnak a táblára. Azaz visszafelé formálnak minden betűt.
• Rengeteg a kisgyerek. Ezt nem lehet elégszer leírni. Nagyon sok a fiatal anyuka is (ez nyilván az abortusz tiltásának az eredménye). A 4-5 fős család teljesen normális, hétköznapi jelenség és furcsa, mert ennek megfelelően a reklámokban is mindig ilyen nagycsaládosokat mutatnak.
• Furcsa az iskolai egyenrua is. Nem tudom, hogy minden iskolában kötelező-e, de nagyon sok fiatalt és gyereket látni hétköznap iskolai egyenruában. A kisgyerekeken (4-6 évesek) jól áll. De a tizenéveseknek szerintem egyszerűen ronda ez a viselet. A lányoknak térd alattig érő általában kockás szoknyájuk van, térdig érő zoknival és valamilyen förtelmes cipővel. Fölül pedig világos ing és pulóver, ehhez a „nagyobbak” irdatlan ronda sminket viselnek és „trendi” frizurát. Egész egyszerűen nevetségesek!
• Smink! A helyi lányokat onnan lehet megismerni, hogy az adott időjárási viszonyokhoz képest lengén vannak öltözködve, valamint iszonyatosan ki vannak festve. Az öltözetük péntek esténként különösen lenge és az esetek többségében gátlástalanul izléstelen is.
• Az üzletekben a szatyrokért fizetni kell. A Tesco-ban a pici nylon szatyor 0,4 euro. Ezzel az intézkedéssel a környezetet próbálják kímélni. Bizony, mindenki odafigyel, hogy mindig legyen nála szatyor, sokan vesznek környezetkímélő vászon szatyrokat és azt hordják mindig maguknál. Egyébként ez a bevétel nem az adott üzletnek megy, hanem valamilyen adónak könyvelik el, de sajnos erről nincs pontos infom.
  

Az angolt rendíthetelenül tanulom. Sajnos nem a legjobb tanárhoz kerültem; aranyos, de tanítani nem tud. Egyszerűen unalmasak az órák és bár mindig tanulunk valami újat, a dinamizmus és a temperamentum hiányzik. Megkérdeztem az egyik adminisztrátort (akik a tanulók felvételét és csoportbeosztását intézik), hogy átmehetnék-e másik csoportba. Mondta, hogy nagyon sajnálja, de ez lehetetlen! Több se kellett nekem! Lehetetlen?! Hmmm… ez a kedvenc szavam! Gondoltam utánajárok! Megkérdeztem pár tanárt és az igazgatót, hogy átmehetek-e másik csoportba, az igazgató úr rögtön bemutatkozott, behívott az irodájába, leültetett, megkínált kávéval és megkérdezte, hogy mi a gond. Mondtam, hogy gond az nincs, addig a pontig, amíg átraknak másik csoportba, merthogy ez nekem kicsit lassú és unalmas és ugyebár az ember nem azért fizet heti 100 eurót, hogy unatkozzon… Mondta, hogy persze, persze, no problem! Megoldják!
Méghogy lehetetlen?!
Jellemző! Még nem is tudok angolul beszélni, de reklamálni már igen :)

Ja! Voltam ismét salsa suliban, kedd este, itt Dun Laoghaire-ben. Hááát, az óra eleje merengue-vel kezdődött. Ismét két tanárnő tanította a táncot és mivel több volt a lány, mint fiú, itt is lányok táncoltak fiú figurákat… Érthetetlen! Szerencsém volt, mert az óra elején az egyik tanárral táncoltam. Egyébként a merengue-t egymástól tisztes távolsággal táncolják és olyan muzdulatokkal, hogy egy rossz vidéki lakodalomban éreztem magamat :) A salsa részéről nem is írok! Nem tudják, hogy mi az a ritmus, nem ismerik az alaplépést, mindenkinek lóg a keze és az a kevés hímnemű is, aki ott volt, 40+ tapostak már. Tudom, az a korosztály az „érett”, de nekem nem volt túl motiváló… Tudom, legyen elég Balázs motivációnak. De azért szerencsésebb egy jóképű, korombélivel táncolni… Na jó, ne is legyen jóképű, csak korombéli! Bár azt sem bánnám, ha 100 éves ronda pasi lenne, de legalább TUDNA táncolni! :)