2013. április 26., péntek

Újdonsáok: dumák angolul és magyarul, betűk és a bili-kérdés

Régen volt már ilyen bejegyzés, most pótolom :)

Az első, amiről mesélni szeretnék nektek, az angol nyelv tanulása.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy beszélünk-e Nórihoz angolul. Nem. Mégpedig azért, mert nem szeretnénk ha a mi akcentusunkat, vagy esetleg pontatlan, hibás angolunkat tanulná meg. Az oviban vagy suliban bőven lesz ideje megtanulnia az angolt. Kivételt akkor szoktunk tenni, ha olyannal beszélgetünk, aki nem beszél magyarul. Játszótereken, vagy vendégségben, de a boltban is angolul szólunk hozzá, ha azt akarjuk, hogy más is értse miről is van szó.

Viszont Ella, az ír babysitterünk, mindig angolul beszél Nórihoz. Épp a múltkor gondolkodtam, hogy már egy éve jár hozzánk Ella. Az elmúlt hónapokban heti egy alkalommal jött.

Nóri eddig néhány angol szón kívül (catch, stuck, tiny, dough...) nem mondott semmit angolul. Ám múlt héten több kifejezést is elkezdett használni. Ezeket mindig jó kontextusban és teljesen érthetően, illetve igazi ír akcentussal mondja :)

Ezeket mondja néha angolul:
"What happened?"
"Where has it gone?" (pl. amikor a labda begurul az ágy alá)
"That's ok!"
"Are you ok?"
"I can see you!" (bújócska közben)
"What's that?"
"What's wrong?"

Ezek mellett tud már 10-ig számolni angolul. És ezeket a szavakat/kifejezéseket is használja "sorry", "please", "come on", "ball", "baby". Az szintén nagyon biztató, hogy már Ella is tud neki mesélni hosszabb történeteket is. Ugyanis eddig a mesék, mondókák angolul nem kötötték le hosszabb időre.
A Claphandies-en tanult mondókák, énekeknek is tudja néhány sorát.

Magyarul is jól fejlődik a beszéde. Szinte folyékonyan beszél. Tényleg mindent mond. Szépen ejti a "cs", "ty", "ny", "sz" betűket is. Igazából csak az "r"-rel vannak néha gondok. Ezt többnyire még "l"-nek ejti.
Rengeteg mondókát, verset, dalt tud már fejből. Tényleg megszámolni sem tudom, mert néha elkezd énekelni valamit és csak nézek, hogy jé, hát már ezt is tudja. Sőt, ma egy mesét (amit mindig szóról szóra szoktam felolvasni -merthogy többnyire nem így van, pl. a Bogyó és Babóca meséket fejből mondom és mindig kicsit változtatok a szövegen) elkezdett szóról szóra visszamondani és az elejét tökéletesen el is mesélte.

Tótfalusi István Soroló című verse - ami a már sokat említett Hóc, hóc katona című könyvben van - is nagy kedvenc. Ezt így szoktuk modani:


Teljesen véletlenül fedeztük fel, hogy már ezt a verset is tudja és azóta így szoktuk mondani :) Azért azt érdemes megfigyelni, hogy Nóri fejből mondja és kétszer téveszt, én olvasom és négyszer tévesztek... :)

Nóri nagyon szeret olvasni. Sokszor már egyedül is leül és lapozgatja, mondja a meséket, mondókákat. A képes meséknél pontosan tudja a történeteket. Van két Kerekítős kiskönyvünk. Ezekből is tudja, hogy melyik oldalhoz melyik mondóka/dal tartozik és ezeket is szokta egyedül mondogatni.
Sokszor az ismert mesékből vesz dolgokat és kitalál történeteket játék közben (így játszik pl. a babákkal, vonatokkal, építőkockákkal).

Nóri kiságyára vettünk néhány színes, mókás betűt. Ezeket egész pici kora óta szereti nézegetni. Nemrég kérdezte tőlem, hogy ezek mik. Mondtam, hogy betűk és elmondtam, hogy melyik milyen betű (N - Nóri betű, Ó - óra betű, R - répa betű, I - ibolya betű, K - karfiol betű, A - Apa betű). Nos azóta ezeket a betűket már felismeri más szövegkörnyezetben is. Ezeken kívül ismeri az "E" (mint Eszter betű :), B - Boribon és M - Mikulás betűket is.

A versek, mondókák, mesék és betűk mellett természetesen a dalok is nagy kedvencek. Viszont úgy látom, hogy az ének- és tánctehetségét is az apukájától örökölte... :)

Egy kedves Weöres Sándor versike dalolva:


Mostanában sokat hallgatunk Halász Juditot. Nóri imádja a dalait. De természetesen a népdalokat, sőt táncdalokat és régi pesti nótákat is szoktuk együtt énekelni. A repertoár kezd elég széles lenni: a "Már mi nálunk babám"-tól kezdve, Szécsi Pál "Csak egy tánc volt" című számán át, a "János legyen, fenn a János hegyen" című nótáig minden megy nálunk :)

És akkor a sok nyelvi dolog után jöjjön valami egészes más! A bili-kérdés! Az utóbbi időben elkezdte Norcit érdekelni a bili. Persze csak mértékkel! Hónapokkal ezelőtt kiszúrt egy rózsaszín bilit a boltban, amire ott akkor rá is ült és mondta, hogy "bele kell kakilni". Na gondoltam, ez könnyű dolog lesz. Megvettük a bilit, de azóta se használta. Néha ráült, vagy ráültette a babáját, de igazából nem érdekelte a dolog.
Múlt héten vettem neki egy bilis könyvet. Ezt a könyvet szintén Ő választotta és már a boltban nagyon tetszett neki. Azóta is minden nap előveszi és már egyedül is meséli, hogy mi történik benne. De ez sem hozta meg a kedvét a bilizéshez.
Bár elméletben már megy neki a dolog, mert ha pisilni/kakilni kell gyakran szól előtte és rá is ül a bilire, de persze a pelust nem lehet róla levenni. Nem is erőltetem. Várom a csodát, hogy egyszer csak majd szól, hogy már nem kéri a pelenkát :)

2013. április 11., csütörtök

Banános zabpelyhes sütik (cukor és liszt nélkül)

Ismét két receptet osztanék meg veletek. Nálunk ma nagyon ramaty idő volt. Esett, be volt borulva, ez mindig épp elegendő ok valami sütés formájában elkészíthető kompenzációra.
Mivel a konyhapulton árválkodott két érett banán, adta magát, hogy valamilyen banános sütit kéne készíteni. A neten sok-sok receptet átolvastam és végül két sütit is készítettem.

Mindkettő egyszerű, liszt- és cukormentes. Az első egy puha állagú, omlós süti. Nevezzük banános-mazsolás zabpehelyszeletnek!

Felvertem egy tojást, ehhez adtam egy összetört banánt, egy reszelt almát, egy evőkanál olajat, egy evőkanál mézet és egy kis citromlevet. Egy másik tálban kimértem 25 gram darált mandulát, 25 gram kókuszreszeléket, 25 gram köles pelyhet (márha ez a magyar neve, "millet flakes" angolul) és 25 gram zabpelyhet. Ehhez kevertem fél mokkáskanál sütőport, fél mokkáskanál szódabikarbónát és egy marék mazsolát. Ezt hozzáadtam a tojásos keverékhez és összekutyultam az egészet. Sütőpapírral bélelt kicsi tepsibe egyengettem és 170 fokon 25 percet sütöttem. Recept innen.


A másik egy szintén nagyon puha állagú keksz. Ehhez robotgéppel felvertem 6 dkg puha vajat, ehhez adtam egy evőkanál mézet, egy villával összetört banánt és egy tojást. Hagytam, hogy a gép dolgozzon rajta egy kicsit. Addig külön egy kis tálban kimértem 40 gram zabpelyhet és 50 gram darált mandulát. Ehhez adtam fél mokkáskanál sütőport, egy teáskanál kakaót és egy marék apróra vágott étcsokit. A vajas-tojásos masszához kevertem a kisebb tál tartalmát. Majd sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól némi távolságra kiskanállal kis halmokat kanalaztam a masszából és 180 fokon 9 percig sütöttem. Vigyázni kell, mert a kakaó miatt hamar barnulnak. Egyáltalán nem kekszes állagú. Állagban nagyon hasonlít a két süti, bár direkt azért készítettem ez utóbbit, mert valami ropogós kekszre vágytam, hát nem igazán sikerült. Viszont nagyon finom, nálunk bejött.

Miközben a keksz receptet keresgéltem, azon filóztam, hogy miért olyan ritka a normális fotó ezekről a szegény zabpelyhes kekszekről. Aztán tapasztalati úton rájöttem: mert szegénykék nem valami fotogének.

Végül a sütizés után ki is sütött a nap és láttunk egy gyönyörű szivárványt. Nóri nagyon odavolt érte.


Bár az eső nem állt el teljesen, ez nem tántorított el minket attól, hogy egy kicsit sétáljunk délután. 

2013. április 10., szerda

Hétvégénk: Killiney Park és kakaós, zserbós tekercsek

Szombaton gyönyörű napos idő volt. Ilyenkor gondolkodás nélkül kimegyünk a szabadba. Tök mindegy, hogy hétvégére takarítás volt a program, vagy főzés. A házimunka megvár, a jó idő viszont nem.

Szóval reggeli után összepakoltunk, kocsiba vágódtunk és elmentünk a közeli Killiney Park Hill-re. Hugomékkal voltunk itt először tavaly és nagyon megkedveltük ezt a helyet. Tőlünk pár perc autóval. Van egy játszótér és a parkolótól - kisgyerekkel - kb. fél óra az út a kilátóig. Ismét pazar volt a látvány.


Nóri ezúttal nagyon élvezte a kis kirándulást. Ismételgette, hogy "az erdőben kirándulunk" és folyamatosan mondta, hogy miket lát: "baba látja a sok fát, a faágat, a kavicsot, a kutyusokat, a felhőt, a virágot, a nénit, a bácsit" stb. stb.



Ebédre haza is értünk és Nóri a szokásos időpontban, egy óra körül el is aludt. Jól lefárasztuttok, mert három órát szundított.

Vasárnap itthon voltunk. Balázs thai green curry-t készített. Nóri is megkósolta és ízlett neki :) Pedig gazdagon volt fűszerezve (koriander, chili, újhagyma, gyömbér, citromfű, lime levél... csak néhány a hozzávalók közül).
Délután készítettem a szokásos, jól bevált receptem szerint egy brutál finom, pihe-puha tésztájú - és ami a lényeg: minimális munkával járó - kakaós és zserbós csigákat.


Milyen a zserbós csiga? Na, semmi különös, csak baracklekváros (és most darált dió hiányában) mandulás. Valami isteni lett! Már egyszer feljegyeztem a receptet, de most megint leírom, ezúttal az eredeti "bögrés" mértékegységben adom meg a mennyiségeket.

Összemelegítünk:
2 csésze tejet
1/2 csésze olvasztott vajat
1/2 csésze cukrot

Megvárjuk, amíg langyos lesz (nagyon fontos, ugyanis ha túl meleg, az élesztőgombák elpusztulnak) és ekkor beleöntünk:
2 és 1/4-ed teáskanál porélesztőt
4 csésze finomlisztet

Ezt egy kanál segítségével jól összekeverjük, majd fóliával egy órára letakarjuk. Egy óra alatt az élesztő dolgozni kezd és a masszánk jól megemelkedik.

Ekkor tegyük bele a következők keverékét:
1/2 csésze finomliszt
1/2 teáskanál sütőpor
1/2 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 csapott teáskanál só

Ezt is keverjük bele és itt három választásunk van:
1. egy nagy tálban lefedve egy éjszakát a hűtőben pihentetjük
2. egy nagy tálban lefedve kb. fél órát pihentetjük
3. pihentetés nélkül elkezdünk csigákat gyártani

Mindhárom módszer működik, de szerintem egy kis pihentetéssel puhább lesz a tészta. Ha egész esete a hűtőben áll, az sem tesz rosszat neki. Sőt, ez nagyon praktikus, mert így a pihentetés után akár reggelire is elkészíthetjük a csigákat.

Bármelyiket is választjuk, lisztezett felületre kell borítani a tésztát. Kicsit átgyúrjuk, de nem kell agyonlisztezni, mert túl nehéz lesz tőle a tészta. Az a jó, ha kicsit ruganyos a tésztánk.

Ezután jön a móka: téglalap alakúra nyútjuk, majd tetszőlegesen töltjük (pl. olvasztott vajjal lekenjük és bőven megszórjuk cukrozott kakaóval, vagy fahéjas cukorral, vagy lekvárral lekenjük és darált dióval/mandulával megszórjuk, vagy pudinggal töltjük... tényleg izlés és kedv kérdése, hogy ki mivel szeretné tölteni). Ezután a hosszabbik végétől feltekerjük és kb. 1,5-2 cm-s szeletekre vágjuk. Kapcsos tortaformát sütőpapírral bélelünk és pár centi távolságra egymástól felsorakoztatjuk a a csigákat. A tekercsekkel megpakolt tepsit letakarjuk és 20-30 percet kelesztjük  a tésztát.
Majd 180 fokos, gőzös sütőben 25-30 percig sütjük.

Ha elkészültek, még melegen lekenjük a csigákat olvasztott vajjal, vagy langyos tejjel. Ebből az adagból két 24 cm-es tortaformát tudunk megtölteni.

Tényleg érdemes kipróbálni. Másnap is finom, puha a tésztája. Nem ismerek ennél egyszerűbb élesztőtésztás receptet. Briliáns, hiszen a többszöri kelesztés miatt a tészta könnyű, puha lesz, viszont a melós részét -a dagasztást- kihagyjuk teljesen. Épp ezért, akár kezdőknek is ajánlom. A receptet Piszkénél láttam, aki PW-től hozta. Piszke egyébként azon kevés gasztroblogger közé tartozik (Limarával együtt és azt hiszem más nincs is), akitől már rengeteg receptet kipróbáltam és soha nem csalódtam. Ha valamilyen receptre van szükségetek, bátran ajánlom a blogját!

2013. április 9., kedd

Nóri szösszenetek

Anya: - Gyere Nóri, megfésülöm a hajadat. Csinálok szép hajat neked.
Mire Nóri: - Nem hajat, frizurát!

Beszállunk a kocsiba. Kivételesen kettesben vagyunk Nórival. Norci mélázik: "Szerintem anya fog vezetni."

Nóri nagyon szereti a dinoszauruszokat. Dínós matricák vannak a szobája falán és Balázstól is kapott egyszer picike műanyag dínókat (pontosan tizennégyet), amikkel nagyon szeret játszani. Ezeket rakosgatja és sorolja: "Ez hosszúnyakú dínó, ez tipi-tapi dínó, ez bronto-dinuszauusz." Majd később hallom, ahogy magyaráz: "Dínók megölelik egymást."

Gyakran játszik a babákkal is. Szokta mondogatni, hogy: "Kisbabák szeretik egymást. Adnak egymásnak puszit."
Vagy épp beteszi őket a pici babakocsiba és mondja: "Jó éjszakát babák, szép álmokat! Aludjatok jól a picike babakocsiban." Majd vár egy kicsit és kiveszi őket: "Jó reggelt babák! Hogy aludtatok?"

Nóri kiviharzik a nappaliból. Kérdezem: "Nóri mit csinálsz?" Mire jön a válasz: "Megyek kapálni!"

Nézegetjük az egyik könyvét és megáll a nyalókánál. Mondja, hogy megkóstoljuk a nyalókát. Úgy tesz mintha nyalna belőle. Megkérdezem, hogy milyen a nyalóka. Mire azt feleli: "Ízletes!"

Épp sietve utasítom: "Nóri, ezt dobd ki a kukába!" Nóri hozzáteszi feddően: "Kérlek!"

Kimegyek a szobából. Nóri Balázshoz fordul és biztatja: "Anya hoz valami szépet, jót, hamikát."

Valami nem sikerül neki és bosszankodik: "Azt a picurka mindenségit!" Ez egyszer már úgyis elhangzott, hogy "Azt a picurka picsa!" Vajon ezt kitől szedte?... Tuti, a szomszéd nénitől...

Kérdezem tőle a játszón: "Nóri nem akarsz felmenni a hálóson." Mire Nóri lelkesen bólogat "Dehogynem!" és már tartja is a kezét, hogy vegyem ki a hintából :)

Este magyaráz: "Apa sose látott narancsot." Hát Ő már csak tudja :)

Odajön hozzám és kérdezi: "Mit kérdeztél a pacitól?" (ilyenkor az a játék, hogy vissza kell kérdezni tőle ugyanazt).
"Nóri, mit kérdeztél a pacitól?", kérdezem.
"Semmit!", jön a gyors és rövid válasz.
Pár másodperccel később jön megint: "Mit kérdeztél a zsiráftól?" (mosolyog)
"Nóri, mit kérdeztél a zsiráftól?", érdeklődöm.
"Semmit!"
...pár perc alatt végigkérdezte az egész állatkertet.

Egyik nap azt játszotta, hogy főz. Kérdeztem, hogy mit készít. Mire jött a határozott válasz, hogy "Áfonyás pizzát." és kis gondolkodás után hozzátette, hogy "lekváros kenyérrel". Értetlenül néztem, majd Nóri elmagyarázta, hogy "Nem sós pizzát, hanem Á_F_O_N_Y_Á_S_A_T!"



Délelőtt azon gondolkodtam, hogy mit főzzek és megkérdeztem Norcit, hogy mi szólna a zöldbabfőzelékhez. Nóri reakciója: "Isten ments!"

Majd máskor azt kérdeztem tőle, hogy milyen levest készítsek. Soroltam a lehetőségeket: zöldbab, borsó, krumpli... Nóri szeme felcsillant: "Legyen tortaleves!" :) Legyen!

Nagyon édes, ahogy a mesékből ismert dolgokat beleszövi a játékba. Pl. egyik délután leült a porszívó mellé és a lábára tekerte a porszívó zsinórját, majd mondta, hogy "És a baba (önmagát mindig így emelegeti) elesett az ugrálókötélben. És megütötte magát." Ugyanis az egyik Bogyó és Babóca mesében Bogyó ugrálókötelezés közben elesik és megüti magát :)
Múlt pénteken pedig voltunk kint a tengerparton és Nóri hazahozott egy kis kavicsot. Hallom, ahogy kérdezi önmagától: "Vajon honnan van ez a kavics?" Majd válaszol is rá: "A patakparton gyűjtöttem, vagyis nem patakpart, hanem tengerparton." Aztán folytatja: "Ejnye, pedig te még nem gyógyultál meg teljesen." Szintén egy Bogyó és Babóca mese egyik részletét idézte.



Sokszor játék közben hallom, ahogy mondja a verseket, mondókákat, vagy meserészeket. Már rengeteg dalt, verset, mondókát ismer. Tényleg nem tudnám mindet felsorolni. Egész hosszú szövegeket is tud már. Egyik reggel például elmondta elejétől a végéig az Arany Lacinak című verset és jó ideje tudja már József Attila Altatóját is. Van két Kerekítős mondókás könyve. Az elsőből már szinte az összes mondókát tudja fejből. A már sokszor említett Hóc, hóc katona mondókás könyvből is rengeteg verset tud. Néha olyanokat is elkezd mondani, amikről fogalmam sem volt, hogy tudja. A legtöbbször csak sorokat, vagy versszakokat idéz, de néha meglódul a nyelve és egész verseket, dalokat is elmond.
Balázs mindig csodálattal hallgatja, ha Norci valamit fejből elmond, mert Balázsnak a szóról szóra való memorizálás nem az erőssége.
Nóri szokott magának mesélni is. Múlt hétvégén egymás után többször is elmondta az egyik Boribonos mesét. Ma pedig a Dzsungel könyvét olvasgatta egyedül. Úgy értem, hogy nemcsak lapozgatja a könyveket és mond egy-egy mondatot, hanem összefüggően elmondja az egész történetet.

A másik nagy kedvencem, amikor a szófordulataimat hallom tőle vissza. Pl. rendszeresen használja a következőket: "Persze Pityu!", "Jesszum Pepi!", "Lópikula!", "Na peeersze!", "Na neeee!", "Hát ezt nem tudtam!", "Nem mondod?" és még sorolhatnám. Egy kis kétéves szájából ezek nagyon cukin hangzanak. Mindig olyan jókat mosolygok rajta :)