Betűtanulás: CS betű

Sokat gondolkodtam, hogy melyik ABC-t tanítsam meg Nórinak. A magyart, vagy az angolt? Ha a magyart abból a kiterjesztett változatot (ami tartalmazza a Q, W, X, Y betűket is), vagy csak 40 betűt? Hogyan tanítsam meg az ékezetes betűket és a kettős betűket és mi legyen a DZ és a DZS betűvel?... Túl sok kérdés... Többnyire még nem tudom rájuk a választ.

Eredetileg nem szerettem volna sem az ékezetes betűket, sem a duplabetűket megemlíteni Nórinak. De olyan aranyos feladatokat talátlam a "cs" betűvel kapcsolatosan, hogy nem tudtam ezeket kihagyni...
Bár az is fejtörést okozott, hogy az angolban cs-nek ejtett szavak (amik ugye ch-val kezdődnek) megemlítésre kerüljenek-e. Végül nem mondtam külön ezek nevét Nórinak angolul, de lentebb feltüntetem, ami angolul is "cs" hanggal kezdődik.

Szóval jöjjön pár "cs" betűs projekt!

Első projekt: "CS" betű - csillag, csillógós

Hozzávalók:

• 1 db fehér A4-es lap (kartonpapír még jobb)
• ceruza (esetleg színes filctoll)
• ragasztó
• csillagos konfetti
• csillámok (esetleg csillámpor)

Előkészíületek: rejzoljunk a lapunkra egy nagy nyomtatott "CS" betűt.

Beragasztóztam a betűt és megkértem Nórit, hogy ragasztgassa rá a csillagokat. Amikor ezzel elkészült elővettük a csillámokat és ezzel is megszórta a betűket.

Második projekt: csibekészítés papírtányérból (chicken)

Hozzávalók:

• 1 db fehér papírtányér
• 1 db A4-es sárga papír
• 2 db narancssárga zseníliadrót
• citromsárga ujjfesték
• két fekete apró kör (ez lesz a csibe szeme)
• pici darab piros papír (a csőrnek)
• ceruza
• olló
• ragasztó

Előkészületek: vágjuk ki a csibe csőrét a piros papírból. 

Mondtam Norcinak, hogy csibét fogunk készíteni. 

Az első lépés, hogy körberajzoltam mindkét kezét Nórinak a sárga lapon. Mondtam neki, hogy ez lesz a csibe szárnya (szerintem ez igen erős képzavart okozott szegény gyermekemnek...).

Majd megkérdeztem tőle, hogy milyen színű legyen a csibénk. Norci határozott válasza: "Lila!" Mivel túl unalmas és konzervatív vagyok, mondtam Nórinak, hogy inkább legyen sárga. 

Amíg Nóri az ujjfestékkel kiszínezte a csibét, én körbevágtam a kézvonalait. Kicsit hagytuk száradni a festéket. Azután felragasztottuk a két Nóri kézlenyomatot a tányér hátuljára.

Nóri feltette a csibe szemeit és a csőrét (ehhez nem kell ragasztó, a papír jól tapad az ujjfestékre). Végül megformáztam a zseníliadrótokat és rögzítettem a tányérhoz.

Harmadik projekt: csiga papírtányérból

Hozzávalók:

• 1 db fehér papírtányér
• selyempapír darabok
• egy fekete apró kör (a szemnek)
• két pici darab zseníliadrót (a csiga antennáinak)
• ceruza
• ragasztó
• fekete és piros filctoll
• olló

Előkészületek: fessük fel a csigavonalat a tányér belsejéből kifelé haladva és rajzuljuk meg a csiga testét. A felesleget vágjuk le. A csigavonalat érdemes fekete filctollal átrajzolni (én ezt elfelejtettem és nem is mutat olyan jól, mert így hiányzik a csigaminta).

Beragasztóztam a csiga házát és mondtam Nórinak, hogy picit gyűrje össze a selyempapírokat és ragasztgassa fel. Aztuán felragasztottuk a csiga szemét és a két zseníliadrótból megformáztam a csiga antennáját és rögzítettem.

Negyedik projekt: cseresznyefa papírtányérból (cherry)

Hozzávalók:

• 1 db fehér papírtányér
• pici piros papírdarab
• pici zöld selyempapír darab
• zöld ujjfesték
• piros és barna filctoll
• pénzérme (nálunk 20 eurócentes)
• zseníliadrótok

Előkészületek: a pénzérmét a piros papírra helyezzük, körberajzoljuk, a papírt sokszor behajtogatjuk és körbevágjuk. 10 piros korongot vágtam ki. A pénzérmét ezután a papírtányérra tettem és tízszer körberajzoltam, úgy hogy kettesével egymáshoz közel kerüljenek. Barna filccel megrajzoltam a cseresznyék szárait. Kivágtam a selyempapírból 5 db pici levélformát.

Megkértem Nórit, hogy a zöld ujjfestékkel fesse be a tányért. Miközben száradt, elolvastuk Bogyó és Babóca "A barátság" című mesét (ebben Bogyó és Babóca közösen cseresznyéznek). A mese után visszatértünk a papírtányérhoz. Mondtam Norcinak, hogy tegye a kis körökre a piros kivágott köröket és hogy minden cseresznyéhez tegyen egy levelet. Majd a zseníliadrótokból pici darabokat vágtunk le és felragasztottuk (két oldalon tapadó ragasztókkal) a cseresznyékhez.

A feladatokat ez és ez az oldal ihlette.

Itt találjátok az A betűs, a B betűs és a C betűs projekteket.

Csak érdekességként írom le (és főleg magamnak jegyzem fel), hogy Nóri ezeket a betűket ismeri már: A, B, C, Cs, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, Q, R, S, T, U, V.

Nóri szösszenetek

Nem találom Nóri poharát, ezért megkérem, hogy kérdezze meg Balázst, hogy látta-e valahol. Norca odamegy apukájához: "Apa! Nem tudod, hogy hol a gyerek itatópohara?"

Felhúzza a felsőmet, majd elmés felfedezést tesz: "Anya! Ugyanolyan a pocakunk!... Ikrek vagyunk!"

Nóri felkiált: "Anyaaaaa! Piros a kezem!"
Kérdezem: "Az mit jelent, hogy piros?"
Nóri: "Az azt jelenti, hogy piros..."
Megnézem: egy negyed miliméteren lejött a bőr a kisujjáról. "Hát ez tényleg piros, kicsi bibi van rajta. Mi történt?"
Nóri mesélni kezd: "Ahogy bementem a virágba.."
"Milyen virágba?" -szakítom félbe.
"Az orchidea virágba, ahogy bementem megszúrt a tüskéje."
"Milyen tüskéje?"- érdeklődök.
"A csíra tüskéje."
"Ahaaaaa!..." :)
Majd pár perc múlva sikít: "Anyaaaa! Eltünt a bibi!"
"Hogyhogy?"- kérdezem
"A napocska felszárította."
"Ahaaaaa!..." :)

Nóri mostanában gyakran átkölti a dalok szövegét:
"Megy a gőzös, megy a gőzös, baleset lesz..."
"Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit!
Lisztből legyen kerekes, tökre édes, jó édes..."
"Erdő szélén házikó, ablakában kakaó..."

A másik kedvencem a félrehallások. Pl. egyik nap Nóri kinéz az ablakon. Egy nagy parkolóra látni, szépen süt a nap. Norci megszólal: "Anya! Látod milyen szépen megcsillan a nap a kocsik célvédőjén?"
Másik alkalommal, fürdés közben kérleli apukáját, hogy csináljon neki kilyukasztott zacskóból "szökött kutat".

Nóri nagyon tud kedveskedni és gyakron szokott is. Néha nem mindennapi módon: "Apa! Anya! Látod mit hoztam nektek?... Pici csillagot! Nagyon szép. Felteszem az égre!"

Nórinak szól Balázs, hogy gyorsan jöjjön a nappaliba, mert kinyílt az orchideánkon a negyedik virág. Nóri szalad, megáll, nézi: "Már nagyon vártuk!" -mondja meghatottan... :)

Nóri átkölti a dalt: "Bogyó és Babóca két jóbarát kalandja, mindig csak előre... felmásznak a tetőre... Bogyó és Babóca ha kisüt a napocska, felmásznak a tetőre, ugyancsak tetőre..." Majd mondja nekem: "Anya, hallod, kiköltöttem ezt a dalt!" -hallom, hallom... :)

Nóri találóskérdése: "Anya! Tudod, hogy mi citromsrárga színű?..." Anya: "Nem, mi?" Nóri: "A citrom!"... Cseles gyerek!

Fürdés közben becézgetem Nórit, mondom neki: "Te kis bambola!" Nóri nevet és mondja utánam, hogy "bambola". Mondom, hogy "Bambolina!". Ezt is ismétli utánam. Felbátorodok: "Una piccola bambolina!" De ez már túl hosszú, Nóri csak nevet. Majd válaszol: "Cicciolina!" -de hogy honnan vágta, hogy olaszul beszélek?!... :)

Nóri játszik a színes betűmatricákkal. Kérdezgeti, hogy melyik milyen betű. Az "O"-t is kérdi tőlem. Mondom neki, hogy ezt ismeri, tudja, milyen betű. Mire Nórci: "Ez a nulla betű!" -keverednek a dolgok rendesen :)

Augusztusi hosszú hétvége

Az elmúlt hétvége négynapos volt nálunk. Ugyanis múlt pénteken Balázs szabin volt, a hétfő pedig ún. "bank holiday" itt Írországban. Így négy napot töltöttünk hármasban.

Siekrült jól kihasználni ezt a kis időt együtt. Szuperül éreztük magunkat, olyan volt, mintha nyaralnánk... :)

Pénteken a Dundrum bevásárlóközpontban voltunk. Szerettem volna néhány dolgot beszerezni a nyaralás előtt és elkezdődtek a nyár végi leárazások. Mondanom sem kell, hogy én meg a vásárlás... hát ilyen szempontból nem vagyok tipikus nő. Utálok, sőt nem is, hanem így: UTÁLOK!!! vásárolni.

Szóval mászkáltunk egy kicsit, tettünk néhány kört egy-egy boltban, majd kifelé vettük az irányt.Nézelődtünk a nagy szökőkútnál, élveztük a napsütést a nyugágyakban...

Aztán bementünk egy játékáruházba. Na, itt már mindenki talált számára érdekes dolgokat, így itt több időt eltöltöttünk. Épp akkor volt egy meseolvasás, azt meghallgattuk. Bár Nórit nem a mesemondó érdekelte, hanem egy hatalmas plüss maci (valaki beöltözött macinak). Nem mert közel menni hozzá, de messziről integetett neki és dobott puszit is... :)
Végül vettünk Nórinak egy Duplo legót és foszforeszkálós matricákat a falra.

A bolt mellett Balázs kiszúrt egy táskaüzletet, így ide is betértünk. Végre megtaláltam Nórinak a tökéletes hátizsákot! Olyan édes! Nagyon tetszik!

Ezután betértünk Jamie Oliver éttermébe: a Jamie's Italian-be ebédelni. Gyermekeim az Úrban, ha jót akartok enni elérhető áron, a világ minden kincséért se hagyjátok ki! Remek hely! A kiszolgálás kifogástalan, a menün mindenki - mondom mindenki (!!!) még Miss Nóra is - talál magának kedvére valót. Ez volt az első étterem, ahol Nóri is végre egy jóízűt evett (na jó, még Münchenben is evett a kolbászokból...). A kaja pedig... hjajjj! Előételnek Balázs bruschettát rendelt (pírított baguette szeleteken fűszeres ricotta és ezen apró épphogy megsült paradicsomok, bazsalikommal, olivaolajjal), én rántott tintahalat kértem mártogatóssal (ezekből ebből egy szakajtóval meg tudnék enni minden nap). Főételnek Balázs szarvasgombás risottót kért (a legjobb ízű risotto volt, amit valaha ettem). Én nyúlvadast ettem, házi tésztával. Hát a szósz, amit a nyúlhoz adtak... az összesült zöldségek sűrű szaftja az alap, erre jön a füstös szalonna íze, lágyan kérmes, sok-sok citrommal ízesítve. Az a fajta kaja, amiből mikor már degeszre etted magad (és én a kis adaggal úgy jól laktam, hogy ihaj!), akkor is eszegtsz még, mert isteni finom. Az a fajta éttermi kaja, amit akár az anyukád is eléd tehetett volna, mert a házias ízekre, az egyszerűségre és a kiegyensúlyozottságra alapoznak.
Nórinak nyárson sült csirkemellet és rántott polentát kértünk (ezt a gyerekmenüről választottuk). Volt még hozzá saláta is, de Nóri a zöldségeket nyersen nem nagyon szereti. Viszont a nyárson sült csirkemellet - legnagyobb megelepetésemre - zabálta! Nagyon tetszett neki, hogy a nyársról eheti le a husit.

A rántott polentából is evett jócskán, bár nem az egészet (ami nem is csoda, mert szerintem egy felnőttön is kifogott volt ez a cucc, nem az a "könnyű" fajta...).
A desszert... be kell valljam, hogy nekem, a nagy desszertimádónak, ez volt az ebéd mélypontja. Balázs cseresznyés pitét rendelt, ami túlton túl édes volt (pedig ha már nekem is túl édes valami... gondolhatjátok). Én kalsszikus tiramisut krétem, ami leginkább kávéval eláztatott réteges poskóta volt. Nem tetszett. Még úgysem, hogy próbáltam azt gondolni, hogy ez nem is tiramisu, csak egy kávés desszert.

Szóval a desszert nagy csalódás volt. Főleg az előtte elfogyasztott elsőosztályú ételek után. De egész biztosan nem utoljára voltunk itt.

Ebéd után autóba ültünk és jöttünk is haza. Nóri már a kocsiban elaludt. Hazaérve áttettem a gyerekágyba és Balázzsal mi is kidőltünk... Mi kb. egy órát aludtunk, míg Nóri 6-ig húzta a lóbőrt :)

A nagy alvás után Balázs és Nóri elmentek bevásárolni a Tescoba. Én addig kicsit rendbe kaptam a lakást. Közben eleredt az eső és ezt a gyönyörű szivárványt láttam.

Szombaton ismét szép volt az idő, így reggeli után összekaptuk magunkat és DART-ra pattantunk. Bray-be mentünk. Legutóbb a repülőnap alkalmával voltunk itt, de akkor Nóri nem tudta kipróbálni az ugrálóvárakat. Akkor megígértem neki, hogy majd visszamegyünk. A héten többször is említette, hogy "majd megyünk ugrálóvárba". Szóval nem volt mese! És egyébként is: az igéret szép szó...
Először a strandra mentünk, kavicsot gyűjteni.

Mivel a vidámpark csak délben nyitott, bőven volt időnk. Sétálunk a parton. Néha beborult, de aztán csak kisütött a nap és jó meleg lett :)

Nóri szinte rohant, mikor meglátta, hogy felfújták az ugráló várakat. Be is fizettünk egy körre (3 EUR, 20 perc ugra-bugra, több vár is volt). Nem voltak sokan, rajtunk kívül 3-4 gyerek lézengett. Olyan várak is votlak, ahol senki sem volt. De Nóri, mikor a tettek mezejére kellett volna lépni, visszakozott. Valami elrémisztette, mert kezével-lábával kapaszkodott belém és ordította, hogy "neeeem!". Még kicsit maradtunk és megnéztük az összes várat (hátha kedvet kap), de egyiknek sem volt sikere nála. Így elmentünk ebédelni. A Porterhouse-ba tértünk be.

Jó volt a kaja, de az előző napi Jamie-féle étteremnek a nyomába sem léphet. Viszont a sör nagyon finom volt :)

Ebéd után Nóri lepihent a babakocsiba, gyorsan el is aludt. Mi Balázzsal kifeküdtünk a fűre pihenni. Később hazafelé vettük az irányt, mert baljós felhők érkeztek. Szerencsére megúsztuk a nagy zuhét. Épp mikor a Dún Laoghaire megállóba értünk, akkor zendített rá: dörgött, villámlott, esett, mintha dézsából öntötték volna. Vártunk vagy tíz percet, mire egy kicsit alábbhagyott és hazarohantuk. Csak enyhén áztunk meg. Nóri még mindig aludt. Balázs és én is elszunyókáltunk.
Miután mindenki felébredt, közösen játszottunk az új legóval. Nórinak rögtön megtetszett. Nagyon praktikus, mert az építés mellett lehet vele tanulni a számokat, a színeket. Bár Nórinak a legkedvesebb belőle a pettyes kutyus... puszilgatja, ölelgeti, becézgeti és persze épít neki :)
Imádom az ilyen lusta, ráérős, pihenős, közös napokat!

Vasárnap és hétfőn semmi különöset nem csináltunk. Itthon voltunk, sokat lustálkodtunk. Hétfő délután Balázs és Nóri elmentek egy nagyot sétálni, így kicsit egyedül lehettem. Nem tehetek róla: nekem kellenek ezek az egyedül eltöltött nyugodt órák, hogy feltöltődjek.

Nagyon jó volt ez a pár nap együtt, igazi feltöltődés volt.

Betűtanulás: C betű

Múlt héten a "C" betűről tanultunk. Íme az ezzel kapcsolatos feladatok.

Első projekt: nyomtatott nagy "C" betű - c, mint cica (cat)

Hozzávalók:

• 1 db fehér A4-es papír
• 1 db színes A4-es kartonlap
• narancssárga ujjfesték
• papírragasztó
• olló

Előkészületek: ezen az oldalon található sablont használtam fel. Kinyomtattam, a cica fülét, szemeit és orrát kivágtam, kiszíneztem. Továbbá kivágtam a bajúszának való papírcsíkokat (hosszabb, vékony csíkok) és a cirmainak a csíkjait (rövidebb, széles csíkok) is.

Nórinak megmutattam, hogy fog majd kinézni az elkészült cicánk, majd megkértem, hogy narancssárga ujjfestékkel színezze be a "C" betűt. (Nóri ragaszkodott, hogy pirossal is fessünk rá, így azzal is festett egy kicsit). Kicsit hagytuk száradni, aztán körbevágtam a "C" betűt és felragasztottuk egy színes kartonra. A cica többi részét (szemek, fülek, orr stb.) is felragasztottuk. A cirmok felragasztásához nem kell külön ragasztó, mert a félig megszáradt ujjfestékbe jól lehet rögzíteni.

És íme a mi "C" betűs cicánk. Kicsit morci lett... :)

A feladat után ismét felsoroltunk "c" betűvel kezdődő dolgokat (citrom, cápa, cumi stb.). Énekeltünk cicás dalokat (pl. Cirmos cica hajj..., Ha én cica volnék...) és olvastunk cicákkal kapcsolatos verseket (pl. Drégely László: Macskaházi Benedek, Móricz Zsigmond: Iciri-piciri, Nemes Nagy Ágnes: Cirmi és a tej. Ezek mind szerepelnek a Hóc, hóc katona című verseskönyvben).

Második projekt: "c" betűk cukorkákból (candy)

Hozzávalók:

• 1 db fehér A4-es papír
• cukorkák (nekünk tavaly karácsonyról - nem röhögni, ez komoly! - megmaradt egy rakás cukorka, ezeket használtuk fel)
• ragasztó
• színes filctoll

Előkészületek: rajzoljunk egy nagy és egy kicsi "C" betűt. Készítsünk ki kicsi dobozokba, vagy tárolókba cukorkákat (higgyetek nekem, nem akarjátok, hogy a gyermek csomagostól kaparintsa meg a cukorkákat...).

Beragasztóztam a "C" betűket és megkértem Norcit, hogy ragasztgassa fel a cukorkákat. Nóri imádta ezt a feladatot! Elmondta, hogy melyik cukor milyen színű, néha meg is nyalogatta őket...
A végén színes filctollal átrajzoltam a "c" betűk vonalait.

Annyira tetszettek Norcinak a cukorkák, hogy végül az összeset egybeöntöttem és hagytam, hogy játsszon velük. Rendezgette, pakolta őket, majd közösen formákat raktunk ki velük. Nagyon élvezte! Mindig meglep, hogy sokszor a legegyszerűbb játékok nyújtják a legjobb szórakozást!

Harmadik projetk: "c" betűs feladatok - cicával (cat)

Hozzávalók:

• kinyomtatott feladatlapok innen
• gyurma
• cipőfűző
• olló
• színes filcek/ceruzák

Előkészületek: nyomtassuk ki a feladatlapokat. Nem minden lapot használtunk fel. A 11. és 12. oldalt érdemes laminálni, így strapabíróbbak lesznek a kártyák és többször fel lehet őket hasznláni. A 13. oldalon lévő kirakót és fűzős kártyát én egy kartonlapra ráragasztottam és úgy vágtam körbe. Majd kicsi hegyes ollóval kiszúrtam a fűzősön a lyukakat.

Az első feladat az volt, hogy a második oldalon található nagy és kicsi "c" betűk mintájára gyurmából rudakat sodortunk és a papírra illetsztve "c" betű formára mintázzuk.

Az első néhány formázás egész jól ment Nórinak, de a gyurma annyira lázba hozta, hogy nem akart a "c" betűkkel vacakolni és kérte, hogy "csináljunk sütit". (Merthogy a gyurmáinkhoz van egy sütikészítő készlet és mindig sütigyurmákat szoktunk csinálni.) Próbáltam az eredeti feladathoz terelgetni Nórit, de nem jártam nagy sikerrel. Így abba is hagytuk ezt és csak gyurmáztunk.

Kb. fél óra után elpakoltuk a gyurmákat és visszatérhettünk az eredeti feladatokhoz.

Csináltunk kirakózást, fűzést, vonalvezetést és sorba rendezést is. 

Ezután volt egy színezős feladat is: mondtam Nórinak, hogy olyan színnel színezze ki a cicákat, amilyen színű betűk vannak rajtuk. Meg is lepődtem, hogy mindenféle segítség, vagy további magyarázat nélkül teljesen önnállóan meg tudta csinálni ezt a feladatot.

A végén még lett volna egy árnyékkeresős-párosítós feladat, de ehhez már végképp nem volt Nórinak türelme (nem is csoda).

Negyedik projekt - cirkuszos feladatok (circus):

Hozzávalók:

• erről az oldalról nyomtattam ki ehhez a feladathoz szükséges feladatlapokat (kivágtam, kasíroztam, lamináltam a szükséges oldalakat)
• színes filctoll

Van itthon egy cirkuszos kirakónk, ezzel játszottunk az elején. Elmondtuk, hogy melyik figura micsoda (kötéltáncos, erőművész, állatidomár stb.).

Majd elővettem a kinyomtatott feladatlapokról a kártyákat. Elmondtuk, hogy mi micsoda és hogy ki mit csinál a cirkuszban. Improvizáltam egy rövid kis mesét, hogy jobban megjegyezze Norci a karakterek nevét.

Aztán megkértem Nórit, hogy válogassa ki azokat a kártyákat, amiken valamilyen ehető dolog szerepel. Ügyesen kiválasztotta a vattacukrot és a pattogatott kukoricát. Nagyobb gyerekek más kategóriák szerint is rendezhetik a kártyákat (pl. állatok, emberek).

Ezután elővettem az elkészített dobókockát. Nórinak dobnia kellett vele és ugyanazt a kártyát ki kellett választania.

A következő feladatot nagyon szerette Norci. A majomnak adtam a kezébe labdákat és Nórinak meg kellett számolnia, hány labdát dobál a majom. Majd ki kellett választania a megfelelő számot (mágneses számokat használtunk ehhez, de a feladatlapról is ki lehet vágni a számokat) és a négyzetbe kellett tennie.

A számolás kb. 10-ig megy neki magabiztosan és 1-től 5-ig ismeri fel a számjegyeket.

Ezzel nagyon hosszan elszórakoztunk. Néha Nóri adta a majom kezébe a labdákat - ezt kifejezetten élvezte :)

Aztán csináltunk egy vonalvezetéses feladatot: a szaggatott vonal mentén kellett húznia egy vonalat Nórinak.

Majd a vattacukrokat kellett kiszíneznie.

Végül a kirakóval játszottunk. Ezt elég lett volna három részbe vágnom, így Nórinak túl nehéz volt. Segíteni kellett neki a kirakásban.

Ötödik projekt: festés CD-vel (CD)

Hozzávalók:

• 1 db A3-as színes kartonlap
• 4-5 db feleslegessé vált CD
• színes akrilfestékek
• ecset
• kicsi víz
• tárolóedény a festékeknek
• előre kivágott "c" betűk
• papírragasztó

Előkészületek: terítsünk le egy nagy műanyag (vagy mosható) terítőt (esetleg újságpapírokat). Keverjük ki a festékeket pici vízzel.

Megkértem Nórit, hogy válasszon ki három színt, majd belemártottam neki az ecsetet az első színbe és mondtam, hogy pöttyözze be vele a CD-t. Így jártunk el mindhárom színnel és végül mondtam, hogy nyomdázzon a CD-vel.

Nagy volt a sikere a színes köröknek, így már készítettem is a következő CD-t.

Egy-egy CD-re elég 2-3 színt felvinni, mert a nagy színkavalkád sötét színeket eredményez. Szerintem jobb, ha látszanak az eredeti színek és hogy milyen lesz belőlük. Így el lehet magyarázni a kicsiknek, hogy egy-egy szín összekveredésével milyen harmadik szín keletkezik.

Mikor elkészült a CD lenyomatos remekművünk, hagytuk megszáradni.

Majd később kiválogatta Nóri a betűk közül a "c" betűket és felragasztgatta őket a poszterre.

Ez volt az első alkalom, hogy önállóan ragasztott (eddig nagyon ódzkodott attól, hogy ragasztós legyen a keze, de most megtört a jég).

Ilyen lett a "c" betűs poszterünk:

Mozgással kapcsolatos feladat a célbadobás volt. Egy ideje gyűjtögetem már a papírtörlőkendők gurigáit (igen, igen, mindent gyűjtök... :). Ezekből 10-et felállítottam, mint a bowling-hoz. Nóri pedig lelkesen próbálta eltalálni őket. Először csak rúgta a labdát, de aztán rájött, hogy a kezével pontosabban tud célozni és eleinte gurított, majd dobta a labdát. 

Egy másik nap másfajta célbadobósat is kirpóbáltunk. Ekkor az építőkockák tárolódobozait használtuk célnak. Ide kellett betalálni a labdával (természetesen bármilyen doboz megfelel erre a célra, nálunk pont ez volt kéznél).

Remélem találtok a kedvetekre való játékot. Most egy ideig nem hiszem, hogy lesz új poszt betűtanulással kapcsolatosan, mert jövő héten megyünk nyaralni. A nyaralás után jelentkezünk!

Itt írtam az "A" betűs feladatokról, itt pedig a "B" betűről tanultuk.