Hétfőn suli után belázasodtam, fájt a torkom, a fejem, úgyhogy a héten sajnos nem tudtam suliba menni... Itthon vagyok, gyógyulgatok... De ma már sokkal jobban voltam, úgyhogy tanultam :)
Múlt héten csütörtökön felhívtam az ügynökségünket, akiktől béreljük a lakást. Elég mérges vagyok rájuk, mert a beköltözésünk óta lógnak néhány dologgal. Postaláda kulcs beszerzése, a nappaliban a heverő kicserélése és hasnolók. Nagy hévvel tárcsáztam őket, hogy "na most aztán megmondom a magamét". Aztán csak egy titkárnőt értem el, aki olyan kedves volt, hogy nem akartam, hogy rajta csattanjon az ostor... Szépen, civilizáltan elmondtam a porblémáinkat. Mondta, hogy ne aggódjak, megkérdezi Simontól (az ügynökünktől), hogy mi, merre, hogyan halad és amint tud, informál. Azóta is csak hív...
Ma ismét felhívtam őket. Most egy másik titkárnővel beszéltem. Kedvesen és aranyosan mondtam neki, hogy múlt héten beszéltem már velük stb. stb. Aztán egyszercsak hirtelen elfogyott a türelmem és mondtam, hogy kezdek nagyon mérges és ideges lenni. Jó lenne, hogy ha ezt a pár dolgot, ami szerintem egy embernek kb. két telefonhívásába kerülne mielőbb elintéznék. Mondtam, hogy nevetséges és dühítő, hogy 4 hónapja ugyanazokért telefonálunk és semmi eredmény. Mondta a csaj, hogy Simon most nincs bent az irodában, de majd megkérdezi tőle, hogy mi a helyzet a dolgainkkal és majd visszahív. Mondtam, hogy valahogy nem vagyok meglepve, hogy az a majom (ezt nem mondtam :) nincs bent, de amúgy sem akarok vele többet beszélni, mert az az érzésem, hogy nem nagyon érdeklik a problémáink és nem igazán törődik ezzel az egésszel.
Persze ismét igéretet kaptam arra, hogy megoldanak mindent és majd hívnak...
Én ezt persze kétlem... De legalább megvan a holnapi program! :) Holnap ugyanis ismét felhívom őket, de ezúttal majd a fő-atyaúristen-elnök-generális-hadnagy-vezér igazgatóval fogok beszélni és jön a sírás és a hisztériaroham; Ombudsman, Hágai Bíróság :). Ha ez is eredmény nélkül marad, akkor jön a tulaj!
Sajnos nekem van egy olyan sejtésem, hogy itt mindenki magasról tesz arra, hogy a fogyasztó (adott esetben a bérlő) elégedett-e, vagy sem... Vagy, hogy megdöglött-e, vagy sem... Az érdekli őket, hogy fizessünk és kész.
Nem vagyunk alkupozícióban, mert ha sokat pattogunk, akkor legfeljebb azt mondják, hogy "Good Bye" és kb. fél nap alatt találnának helyettünk más bérlőt.
A tehetetlenség és az igazságtalanság iszonyatosan dühít!
Végső megoldás: az átok :)
1 megjegyzés:
EZ AZ! Ne hagyd magad mondd meg nekik a magadét... mit képzelnek ezek magukról,... csak mert ők lassan, nyugodtan élik az életüket, teszik(vagy nem) a dolgukat! Ez felháborító!
Csak oszd ki őket, olyan "eszteresen"! (Gondolom mindenki tudja, hogy az milyen?!:)Csók:Kriszti és Livi baba
U.I.: Hajrá Eszti!!!
Megjegyzés küldése