Az utóbbi napokban iszonyatosan honvágyam volt. Másra sem tudok gondolni, csak arra, hogy nagyon szeretnék hazamenni.
Mi is hiányzik? Legjobban a család és a barátok. Aztán olyan megfoghatalan dolok, ami hiányát csak akkor érezni, ha nincsenek és ha nem képezik a mindennapjaink részét. Például hiányzik Budapest: a Duna, a hidak, az esti szórakozóhelyek, az "olcsó", de minőségi éttermek. Hiányzik a Mátra, a koszos vidéki utak, anyu főztje, Livike mosolya, apu dúdolászása, a friss kenyér ropogós héja... De ami a legeslegjobban hiányzik, az anyu hajának az illata. És a tudat, hogy még 16-ot kell aludni, hogy újra érezzem, elszomorít!
Nagyon szerencsésnek érzem magamat, hogy ilyen mély és szeretetteljes a kapcsolatom a családdal, de ilyenkor hihetetlenül tud fájni a hiányuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése