Az iskolában minden héten tanulunk jó néhány kifejezést egy adott témában. Tanultunk már kifejezéseket számokkal, színekkel, állatokkal, stb.
A héten a hőmérséklettel játszó kifejezéseket vettük. Például, ha egy téma "hot potato" / "forró krumpli", akkor az tabu. A "to get yourself into hot water" / "forró vízbe rántani magadat" azt jelenti, hogy bajba vagy kellemetlen helyzetbe sodorni magadat.
Az óra vége felé ezeket a kifejezéseket a tanár felírja a táblára és kihagy belőlük egy-egy szót. Ha ismerjük a hiányzó szót, akkor kiegészítjük.
Az egyik feladvány, amit felírt, az volt hogy "the chairman is in the hot ..." / "az elnök a forró ...". Párban dolgoztunk és tippelnünk kellett, hogy hogyan végződik a kifejezés. Az én párom egy spanyol srác volt. Mondta, hogy ő ismeri ezt a kifejezést: "hot shit" / "forró szar". Kicsit megrökönyödve kérdeztem vissza, hogy mi?! "Hot shit?", mire ő: Igen, "hot shit".
Kérdezi a tanár, hogy kinek van tippje, mire a spanyol srác mondja, hogy "hot shit". A tanár mondta, hogy igen, a helyes válasz valóban "hot seat", azaz "forró szék".
Hát igen, a helytelen kiejtés néha mókás helyzeteket teremt... :)
A spanyolok "sz" helyett rendszeresen "s"-t, a "dzs" helyett pedig "h"-t ejtenek.
2008. augusztus 29., péntek
2008. augusztus 25., hétfő
Augusztusi nyaralás otthon
Nagyon jól éreztük magunkat! Nagyon jó volt látni Titeket!
Szerencsére nagyon sok program belefért ebbe a bő egy hétbe. Már érkezésünk estéjén találkoztunk barátokkal. Aztán szombaton mentünk Szigetre. Az R.E.M. koncert nagy csalódás volt. A hangosítás rémes színvonala elvette a koncert varázsát, de feltaláltuk magunkat és megnéztük más koncerteket is. Már szinte szokássá vált, hogy Bécóval mindig összefutunk a Szigeten és idén nagyon hiányoltuk... A szerencsés véletlennek köszönhetően találkoztunk Egmonttal (Balázs Zürich-ben náluk szállt meg) és vele buliztunk.
Szombaton meglátogattuk Balázs apukájáékat, ahol olyan isteni sültkacsát ettünk, hogy azóta is emlegetjük :)
Természetesen voltunk a kecskeméti repülőnapon, ami "kötelező" program. A szervezés és a show jó volt, de én már a harmadik alkalommal látogattam ki és nem találtam olyan szórakoztatónak, mint az előző alkalmak során. Legalább élveztem a finom napsütést :) Aztán voltunk otthon anyuéknál (Bátonyterenyén), ami persze - mint mindig - most is tökéletes kikapcsolódást és feltöltődést jelentett: sok finomsággal és a családom kimondhatatlan szeretetével.
Budapesti tartózkodásaink során Balázs anyukájáéknál voltunk. Természetesen itt is rengeteg finom kaja és nyugalom várt minket.
Voltunk még Clauékkal Corvin tetőn és persze meglátogattuk nővéreméket és gyönyörködtünk pici unokhugomban, Livikében :) Már kész kis hölgy!
Most nyert igazán értelmet az "itthon" és az "otthon" közötti különbség.
Képes összefoglaló a hét élményeiből:
Szerencsére nagyon sok program belefért ebbe a bő egy hétbe. Már érkezésünk estéjén találkoztunk barátokkal. Aztán szombaton mentünk Szigetre. Az R.E.M. koncert nagy csalódás volt. A hangosítás rémes színvonala elvette a koncert varázsát, de feltaláltuk magunkat és megnéztük más koncerteket is. Már szinte szokássá vált, hogy Bécóval mindig összefutunk a Szigeten és idén nagyon hiányoltuk... A szerencsés véletlennek köszönhetően találkoztunk Egmonttal (Balázs Zürich-ben náluk szállt meg) és vele buliztunk.
Szombaton meglátogattuk Balázs apukájáékat, ahol olyan isteni sültkacsát ettünk, hogy azóta is emlegetjük :)
Természetesen voltunk a kecskeméti repülőnapon, ami "kötelező" program. A szervezés és a show jó volt, de én már a harmadik alkalommal látogattam ki és nem találtam olyan szórakoztatónak, mint az előző alkalmak során. Legalább élveztem a finom napsütést :) Aztán voltunk otthon anyuéknál (Bátonyterenyén), ami persze - mint mindig - most is tökéletes kikapcsolódást és feltöltődést jelentett: sok finomsággal és a családom kimondhatatlan szeretetével.
Budapesti tartózkodásaink során Balázs anyukájáéknál voltunk. Természetesen itt is rengeteg finom kaja és nyugalom várt minket.
Voltunk még Clauékkal Corvin tetőn és persze meglátogattuk nővéreméket és gyönyörködtünk pici unokhugomban, Livikében :) Már kész kis hölgy!
Most nyert igazán értelmet az "itthon" és az "otthon" közötti különbség.
Képes összefoglaló a hét élményeiből:
2008. augusztus 14., csütörtök
Utazunk haza :)
Holnap korán reggel indulunk haza. Sűrű, mozgalmas hetünk lesz. Szeretnénk mindenkivel találkozni, de sajnos az időnk limitált...
Kis ízelítő a magyarországi programjanikból:
holnap Balázs szüleivel leszünk, meglátogatjuk nővéreméket, este pedig barátokkal megyünk be a városba. Már ailg várom, hogy lássam a pici Livikét :). Szombat délelőtt Balázs apukáját látogatjuk meg, délután pedig megyünk Szigetelni. Vasárnap a kecskeméti repülőnapra nézünk ki. Hétfőn megyünk haza Kisterenyére szüleimhez :). Szerdán természetesen megyünk a Red Bull Air Race-re, aztán péntek estig Budapesten leszünk. Ha jó lesz az idő, pénteken csinálunk egy kerti partit. Remélem tudok találkozni a régi munkatársaimmal, Clauékkal, a régi salsa-s csoporttársakkal, stb... Szombaton ismét anyukémákhoz utazunk és vasárnap jövünk is vissza. Igyekszünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot és találkozni. Természetesen Ti is hívhattok, a magyarországi telefonszámainkon, ill. az ittenieken is el tudtuk érni minket.
Bonanza-t, Kispált, KFT-t, István a királyt hallgatok, mintha olyan nagy hazafi lennék... :)
Nem tudom írtam-e már a felfedezett salsa sulimról... Na akkor gyorsan írok! Képzeljétek! Pár hónapja voltunk egy házibuliban, ahova egy kedves francia osztálytársnőm hívott meg minket. A társaság nagy része francia ajkú volt, ám csodák csodájára volt rajtunk kívül egy magyar srác. Beszélgettünk vele és mint kiderült pár hete jár salsa-ra. Mint megtudtam egy magyar pár indított itt Dublin belvárosában salsa oktatást, magyaroknak. Lenéztem egy órára és bár elég kezdő a csapat, nagyon jól haladnak. Tényleg minden elismerésem. Azok után, hogy itt milyen katasztrofális salsa csoportokban voltam, felüdülés volt a tánc velük. Múlt csütörtökön volt lent az iskolában egy kis buli, ahová lemerészkedtem és jót mulattam :). Tényleg elég ügyesek és volt lent egy srác, aki 2 évet salsazott otthon és táncoltunk... És olyan nagyon jó volt!
Ja aztán pénteken a mocsok módon fiatal és idióta spanyol osztálytársaimmal keveredtem el valami buliba... Szóval a múlt hét vége hamar elrepült és Balázsom már itthon is volt :). Egyébként is repkednek a hetek, de ez az augusztus nagyon hamar elszállt.
Holnap este lehet, hogy bemegyünk a városba, majd kontaktálunk mindenkit, hogy mi merre hogyan meddig és egyébként is... :)
UPDATE: este 19:30-ra foglaltunk asztalt a Stex Házba.
Kis ízelítő a magyarországi programjanikból:
holnap Balázs szüleivel leszünk, meglátogatjuk nővéreméket, este pedig barátokkal megyünk be a városba. Már ailg várom, hogy lássam a pici Livikét :). Szombat délelőtt Balázs apukáját látogatjuk meg, délután pedig megyünk Szigetelni. Vasárnap a kecskeméti repülőnapra nézünk ki. Hétfőn megyünk haza Kisterenyére szüleimhez :). Szerdán természetesen megyünk a Red Bull Air Race-re, aztán péntek estig Budapesten leszünk. Ha jó lesz az idő, pénteken csinálunk egy kerti partit. Remélem tudok találkozni a régi munkatársaimmal, Clauékkal, a régi salsa-s csoporttársakkal, stb... Szombaton ismét anyukémákhoz utazunk és vasárnap jövünk is vissza. Igyekszünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot és találkozni. Természetesen Ti is hívhattok, a magyarországi telefonszámainkon, ill. az ittenieken is el tudtuk érni minket.
Bonanza-t, Kispált, KFT-t, István a királyt hallgatok, mintha olyan nagy hazafi lennék... :)
Nem tudom írtam-e már a felfedezett salsa sulimról... Na akkor gyorsan írok! Képzeljétek! Pár hónapja voltunk egy házibuliban, ahova egy kedves francia osztálytársnőm hívott meg minket. A társaság nagy része francia ajkú volt, ám csodák csodájára volt rajtunk kívül egy magyar srác. Beszélgettünk vele és mint kiderült pár hete jár salsa-ra. Mint megtudtam egy magyar pár indított itt Dublin belvárosában salsa oktatást, magyaroknak. Lenéztem egy órára és bár elég kezdő a csapat, nagyon jól haladnak. Tényleg minden elismerésem. Azok után, hogy itt milyen katasztrofális salsa csoportokban voltam, felüdülés volt a tánc velük. Múlt csütörtökön volt lent az iskolában egy kis buli, ahová lemerészkedtem és jót mulattam :). Tényleg elég ügyesek és volt lent egy srác, aki 2 évet salsazott otthon és táncoltunk... És olyan nagyon jó volt!
Ja aztán pénteken a mocsok módon fiatal és idióta spanyol osztálytársaimmal keveredtem el valami buliba... Szóval a múlt hét vége hamar elrepült és Balázsom már itthon is volt :). Egyébként is repkednek a hetek, de ez az augusztus nagyon hamar elszállt.
Holnap este lehet, hogy bemegyünk a városba, majd kontaktálunk mindenkit, hogy mi merre hogyan meddig és egyébként is... :)
UPDATE: este 19:30-ra foglaltunk asztalt a Stex Házba.
2008. augusztus 8., péntek
Élet az irodában és "Zürich by night"
Csináltam pár képet a zürich-i Google irodáról (annak ellenére, hogy már eleve tele van a net ilyen fotókkal).
Ez például egy "tárgyalóterem":
Lementünk az első emeletre biliárdozni... de nem lépcsőn:
Ide érkeztünk:
...és egy jót játszottunk:
Itt lehet megpihenni, meditálni és aludni (Water Lounge):
Abban a régi-stílusú öntöttvas kádban vannak párnák és abban is lehet aludni!)
Ez az előszobája a pihenőszobának:
Azért nem csak biliárdozunk és alszunk egész nap! Úgy 9-10 órát szoktunk bent lenni, ebből maximum 1 óra a "lógás", ami után viszont újult erővel folytatjuk a munkát.
Zürich by night:
Még egy érdekesség: ez a kisautó még egy robogónál is kisebb:
Nem sok minden történt velem a héten: szinte csak melóztam. Kétszer elmentem kollégákkal esti sörözésre. Tegnap esett az eső, de pont a villamoson voltam, úgyhogy nem áztam el.
Holnap reggel már indulok is vissza Dublinba!
Ez például egy "tárgyalóterem":
 |
| From Zürich 2008-08 |
Lementünk az első emeletre biliárdozni... de nem lépcsőn:
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
Ide érkeztünk:
 |
| From Zürich 2008-08 |
...és egy jót játszottunk:
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
Itt lehet megpihenni, meditálni és aludni (Water Lounge):
 |
| From Zürich 2008-08 |
Abban a régi-stílusú öntöttvas kádban vannak párnák és abban is lehet aludni!)
Ez az előszobája a pihenőszobának:
 |
| From Zürich 2008-08 |
Azért nem csak biliárdozunk és alszunk egész nap! Úgy 9-10 órát szoktunk bent lenni, ebből maximum 1 óra a "lógás", ami után viszont újult erővel folytatjuk a munkát.
Zürich by night:
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
 |
| From Zürich 2008-08 |
Még egy érdekesség: ez a kisautó még egy robogónál is kisebb:
 |
| From Zürich 2008-08 |
Nem sok minden történt velem a héten: szinte csak melóztam. Kétszer elmentem kollégákkal esti sörözésre. Tegnap esett az eső, de pont a villamoson voltam, úgyhogy nem áztam el.
Holnap reggel már indulok is vissza Dublinba!
2008. augusztus 5., kedd
Könyv és egyéb elmélkedések
Egy könyvet olvasok Wigner Jenő életéről. Önéletrajzi írás, de Wignerrel készített riportok alapján egy magyar származású amerikai író írta. A szerző próbálja Wigner stílusát maximálisan visszaadni, ennek megfelelően egyes szám első személyben ír. Elég jó a könyv. Jó korrajzot ad. Szórakoztató, érdekes, tetszik!
Soha nem gondoltam, hogy valami, ami a matematikával, fizikával, kémiával, kvantummechanikával kapcsolatos érdekelni fog, sőt szórakoztat is!...
Egy pár ilyen témájú beszélgetésnek már tanúja voltam, hiszen ezen témák Balázstól és néhány barátjától nem állnak olyan távol. Viszont az első olyan alkalom, amikor hasonló témájú beszélgetést megértettem és még érdekesnek is tartottam, egy Balázs apukájával (Kornéllal) történt beszélgetés volt.
Az író (azaz Wigner) könnyed stílusáról és érthetőségéről a Kornéllal történt beszélgetéseink jutnak eszembe. Balázs apukája nemcsak a szakmájában, de számos más területen is nagyon tájékozott, könnyű vele földrajzról, történelemről és bármilyen a személyiségéhez közel álló témáról beszélgetni. Én magam bár nem mindig vagyok ezen csevegések aktív résztvevője, mégis nagyon szoktam őket élvezni. Először is, mert Kornél előadókészsége nagyon magávalragadó. Másrészt mert imádom, hogy Balázsom élvezi a vele egy hullámhosszon lévő beszélgető partnerrel történő kikapcsolódást. Hiányolom ezeket a kellemes délutánokat, ha megyünk haza mindenképp kerítünk majd erre sort!
Soha nem gondoltam, hogy valami, ami a matematikával, fizikával, kémiával, kvantummechanikával kapcsolatos érdekelni fog, sőt szórakoztat is!...
Egy pár ilyen témájú beszélgetésnek már tanúja voltam, hiszen ezen témák Balázstól és néhány barátjától nem állnak olyan távol. Viszont az első olyan alkalom, amikor hasonló témájú beszélgetést megértettem és még érdekesnek is tartottam, egy Balázs apukájával (Kornéllal) történt beszélgetés volt.
Az író (azaz Wigner) könnyed stílusáról és érthetőségéről a Kornéllal történt beszélgetéseink jutnak eszembe. Balázs apukája nemcsak a szakmájában, de számos más területen is nagyon tájékozott, könnyű vele földrajzról, történelemről és bármilyen a személyiségéhez közel álló témáról beszélgetni. Én magam bár nem mindig vagyok ezen csevegések aktív résztvevője, mégis nagyon szoktam őket élvezni. Először is, mert Kornél előadókészsége nagyon magávalragadó. Másrészt mert imádom, hogy Balázsom élvezi a vele egy hullámhosszon lévő beszélgető partnerrel történő kikapcsolódást. Hiányolom ezeket a kellemes délutánokat, ha megyünk haza mindenképp kerítünk majd erre sort!
2008. augusztus 4., hétfő
Augusztusi szünnap
Írországban augusztus első hétfője munkaszüneti nap. Nincs különösebb oka, nem ünnepelnek semmit. Okos nép ez az ír, nem dátumokhoz köti a szünnapokat, hanem hétfőkhöz, végülis ez a tuti szabadnap :).
Így ma iskola sem volt. Nem akartam itthon rostokolni, ezért délután elvonatoztam Bray-be (kb. 10 perces út) és onnan elgyalogoltam Graysontes-ba (ez az un. Cliff walk). 8 kilométeres túra a tenger menti sziklaparton. Az idő kezdetben kicsit rémszitő volt, de aztán szépen kisütött a nap. Nagyon szép tájakat láttam ismét. Vittem a távcsövet is, és megfigyeltem a kárókatonákat (ugye azt láttam? :)
Néhány fotó a délutánomról:
Néhány vadvirág:
Greysones-ban pici ház :)
A héten az egyik szép naplemente:
Így ma iskola sem volt. Nem akartam itthon rostokolni, ezért délután elvonatoztam Bray-be (kb. 10 perces út) és onnan elgyalogoltam Graysontes-ba (ez az un. Cliff walk). 8 kilométeres túra a tenger menti sziklaparton. Az idő kezdetben kicsit rémszitő volt, de aztán szépen kisütött a nap. Nagyon szép tájakat láttam ismét. Vittem a távcsövet is, és megfigyeltem a kárókatonákat (ugye azt láttam? :)
Néhány fotó a délutánomról:
Néhány vadvirág:
Greysones-ban pici ház :)
A héten az egyik szép naplemente:
2008. augusztus 3., vasárnap
Lucern, Beromünster + repülés
Ma úgy döntöttem, hogy kihasználom a svájci nyarat és elmegyek vitorlázórepülni. Jól tettem :)
Ha nem is volt tökéletes az idő, azért volt annyi termik, hogy nagyobb nehézség nélkül több mint egy órát fent tudtunk maradni. Szerintem a két óra is meglett volna, de én csak egyre fizettem be :)
Szerencsére jófej volt a pilóta és majdnem végig én repülhettem. Egy év kihagyás után nagyon jó volt megint repülni!
A svájci hegyek, kék tavak és zöld legelők elég pazar hátteret biztosítottak. Jövök én még ide! :)
A reptér előtt még voltam Lucern-ben és Beromünster faluban. Mind a kettő gyönyörű!
Ja! Ma sikerült otthonfelejtenem a naptejet... Le is pirultam. Tudatosan próbáltam árnyékban maradni, úgyhogy nem fáj, de azért már látszik. Legalább van egy kis színem.
Akit érdekel a többi kép, annak itt a link a "Zürich 2008" fotóalbumomhoz.
Itt kezdődik a mai sorozat: http://picasaweb.google.com/leczbalazs/ZRich200808/photo#5230385312599114754
Ha nem is volt tökéletes az idő, azért volt annyi termik, hogy nagyobb nehézség nélkül több mint egy órát fent tudtunk maradni. Szerintem a két óra is meglett volna, de én csak egyre fizettem be :)
Szerencsére jófej volt a pilóta és majdnem végig én repülhettem. Egy év kihagyás után nagyon jó volt megint repülni!
A svájci hegyek, kék tavak és zöld legelők elég pazar hátteret biztosítottak. Jövök én még ide! :)
A reptér előtt még voltam Lucern-ben és Beromünster faluban. Mind a kettő gyönyörű!
Ja! Ma sikerült otthonfelejtenem a naptejet... Le is pirultam. Tudatosan próbáltam árnyékban maradni, úgyhogy nem fáj, de azért már látszik. Legalább van egy kis színem.
Akit érdekel a többi kép, annak itt a link a "Zürich 2008" fotóalbumomhoz.
Itt kezdődik a mai sorozat: http://picasaweb.google.com/leczbalazs/ZRich200808/photo#5230385312599114754
2008. augusztus 2., szombat
Látogatás a zürich-i állatkertbe
Ma az egész napomat a zürich-i állatkertben töltöttem. Nagyon jól éreztem magamat. Csináltam egy csomó fényképet. Fel is töltöttem őket ide:
http://picasaweb.google.com/leczbalazs/ZRich200808
http://picasaweb.google.com/leczbalazs/ZRich200808
Magányos hét
Balázs a héten és jövő héten Zürich-be látogatott, szóval magányos remetelány életemet tengetem :). Ami kicsit túlzás, merthogy nem vagyok magányos, de azért igaz is, mert egyedül vagyok.
A Popdaráló nevezetű vetélkedő itteni változatát nézem. Tudjátok mi az? Egy játék, ahol a jelöltek kareokéznak és egyszercsak hirtelen eltűnik a szöveg és fejből kell tudniuk a hiányzó dalrészletet. Ez angolul azért érdekesebb, mert a dalok többségének a szövegéről foglamam sincs és csak halandzsázok. (A "halandzsa" szót szerintem még az életben nem írtam le... -na mindegy!) Szórakoztató műsor.
Szóval a hét érdekes eseményei: a legérdekesebb jelenség az volt, hogy sikerült magamat elfoglalni és nagyon jól tűrtem az egyedüllétet. Aki ismer, az jól tudja, hogy ez szinte csoda! Nagyon utálok egyedül lenni, de olyan sok dolgom volt, hogy szinte minden este későn értem haza, bedőltem az ágyba és nem volt időm magányoskodni.
A héten Dublinban volt Laci, Balázs konzulense volt az egyetemen, jó barát. Vele találkoztam két este is, jókat beszélgettünk az élet nagy dolgairól :). Aztán egyik este az osztálytársaimmal ültünk be egy pub-ba beszélgetni. Szóval elég nyüzsgő volt a hetem.
A délelőtti órákon a héten helyettesítő tanár volt, mert Andrew szabin van. A tanárnő új az iskolában, fiatal szimpi csaj. Az órák nem voltak olyan jók, mint az igazi tanárommal, de elég érdekes, változatos órákat tartott.
Egyik nap házi feladat ellenőrzésekor mondtam, hogy én nem csináltam házit. Én voltam a harmadik tanuló, aki ezt a legnagyobb nyugalommal közölte. Ugyanis a házi nem kötelező. Azért szoktak adni, hogy akinek van ideje és szeretne angollal foglalkozni, tudjon mit csinálni. Nem szokott probléma lenni, ha valaki nem készíti el. Na de ez a tanárnő eléggé zokon vette a házink hiányát. Kisebb előadást tartott, hogy milyen illetlenség és lusta dolog nem megcsinálni a házit stb. stb. Hiába mondtam neki, hogy ez nem szokott kötelező lenni, rendíthetetlen volt, sőt valami olyasmi megjegyzése is volt, hogy "nem tudja elképzelni, hogy kik azok a tanárok, akik nem kérik számon a házit". Azaz kétségbe vonta a szavam igazát. Na mindegy, nem akartam ebből problémát csinálni, így hagytam is az egészet. De a tanár az óra folyamán még többször visszatért erre és csípő megjegyzéseket tett.
Kicsit túlzásnak tartottam ezt az egészt. A bolhából elefántot csinált és nevetségessé tette magát. Aztán volt még egy furcsa jelenet az órán. A különböző relaxációs módszerekről beszélgettünk. Kiderült, hogy az osztály többsége szereti a masszázst. Erre mondta a tanár, hogy van egy remek ötlete. Gondoltam ismer valami olcsóbb szalont, ahová egyszer elemehtnénk, vagy valami hasonló. De más ötlete volt! Az órákon félkörben ülünk, mondta, hogy mindenki forduljon jobbra és a vele szembelévő hátát masszírozza meg. Hamar látni lehetett, hogy mindenki furcsálja az ötelet. Senki sem mozdult. Csak néztünbk körbe és én azon merengtem, hogy vajon ezt komolyan gondolja-e. A feszült csendet néhány perc után valamilyik diák mentőötlete törte meg. Felvetette, hogy majd inkább máskor kerítsünk erre sort...
A délutáni órákon egy chicago-i lány a tanár. Tökre olyan, mint Madonna :). Örülök neki, hogy amerikai tanárom is van, így nemcsak ír angolt tanulok.
Mit mondhatnék még?
Az egyik órán szituációs játékot csináltunk. Két diák egy utazási iroda munkatársai voltak, akik nyaralást akarnak értékesíteni. Másik két diák pedig a vevő, aki érdeklődtek, hogy mik a lehetőségek. Én egy kliens voltam, egy srác "felesége", akik nászútra készülnek. A srác, aki a "férjem" volt 2 barátjával jött a suliba angolt tanulni pár hétre. Nos ezen a házas-nászutas dolgon 10 percig röhögtek... Aztán nagy nehez elkezdtük a feladatot és amikor mondtam, hogy valami nyugis utat szeretnénk, merthogy nászútra megyünk, akkor megint csak 10 percig röhögtek. Én csak vágtam a pofákat és vártam, hogy folytathassuk a beszélgetést.
Rá kell, hogy jöjjek, hogy öregszek! Mi lesz majd belőlem? Savanyú, zsémbes öreg néni... :)
A Popdaráló nevezetű vetélkedő itteni változatát nézem. Tudjátok mi az? Egy játék, ahol a jelöltek kareokéznak és egyszercsak hirtelen eltűnik a szöveg és fejből kell tudniuk a hiányzó dalrészletet. Ez angolul azért érdekesebb, mert a dalok többségének a szövegéről foglamam sincs és csak halandzsázok. (A "halandzsa" szót szerintem még az életben nem írtam le... -na mindegy!) Szórakoztató műsor.
Szóval a hét érdekes eseményei: a legérdekesebb jelenség az volt, hogy sikerült magamat elfoglalni és nagyon jól tűrtem az egyedüllétet. Aki ismer, az jól tudja, hogy ez szinte csoda! Nagyon utálok egyedül lenni, de olyan sok dolgom volt, hogy szinte minden este későn értem haza, bedőltem az ágyba és nem volt időm magányoskodni.
A héten Dublinban volt Laci, Balázs konzulense volt az egyetemen, jó barát. Vele találkoztam két este is, jókat beszélgettünk az élet nagy dolgairól :). Aztán egyik este az osztálytársaimmal ültünk be egy pub-ba beszélgetni. Szóval elég nyüzsgő volt a hetem.
A délelőtti órákon a héten helyettesítő tanár volt, mert Andrew szabin van. A tanárnő új az iskolában, fiatal szimpi csaj. Az órák nem voltak olyan jók, mint az igazi tanárommal, de elég érdekes, változatos órákat tartott.
Egyik nap házi feladat ellenőrzésekor mondtam, hogy én nem csináltam házit. Én voltam a harmadik tanuló, aki ezt a legnagyobb nyugalommal közölte. Ugyanis a házi nem kötelező. Azért szoktak adni, hogy akinek van ideje és szeretne angollal foglalkozni, tudjon mit csinálni. Nem szokott probléma lenni, ha valaki nem készíti el. Na de ez a tanárnő eléggé zokon vette a házink hiányát. Kisebb előadást tartott, hogy milyen illetlenség és lusta dolog nem megcsinálni a házit stb. stb. Hiába mondtam neki, hogy ez nem szokott kötelező lenni, rendíthetetlen volt, sőt valami olyasmi megjegyzése is volt, hogy "nem tudja elképzelni, hogy kik azok a tanárok, akik nem kérik számon a házit". Azaz kétségbe vonta a szavam igazát. Na mindegy, nem akartam ebből problémát csinálni, így hagytam is az egészet. De a tanár az óra folyamán még többször visszatért erre és csípő megjegyzéseket tett.
Kicsit túlzásnak tartottam ezt az egészt. A bolhából elefántot csinált és nevetségessé tette magát. Aztán volt még egy furcsa jelenet az órán. A különböző relaxációs módszerekről beszélgettünk. Kiderült, hogy az osztály többsége szereti a masszázst. Erre mondta a tanár, hogy van egy remek ötlete. Gondoltam ismer valami olcsóbb szalont, ahová egyszer elemehtnénk, vagy valami hasonló. De más ötlete volt! Az órákon félkörben ülünk, mondta, hogy mindenki forduljon jobbra és a vele szembelévő hátát masszírozza meg. Hamar látni lehetett, hogy mindenki furcsálja az ötelet. Senki sem mozdult. Csak néztünbk körbe és én azon merengtem, hogy vajon ezt komolyan gondolja-e. A feszült csendet néhány perc után valamilyik diák mentőötlete törte meg. Felvetette, hogy majd inkább máskor kerítsünk erre sort...
A délutáni órákon egy chicago-i lány a tanár. Tökre olyan, mint Madonna :). Örülök neki, hogy amerikai tanárom is van, így nemcsak ír angolt tanulok.
Mit mondhatnék még?
Az egyik órán szituációs játékot csináltunk. Két diák egy utazási iroda munkatársai voltak, akik nyaralást akarnak értékesíteni. Másik két diák pedig a vevő, aki érdeklődtek, hogy mik a lehetőségek. Én egy kliens voltam, egy srác "felesége", akik nászútra készülnek. A srác, aki a "férjem" volt 2 barátjával jött a suliba angolt tanulni pár hétre. Nos ezen a házas-nászutas dolgon 10 percig röhögtek... Aztán nagy nehez elkezdtük a feladatot és amikor mondtam, hogy valami nyugis utat szeretnénk, merthogy nászútra megyünk, akkor megint csak 10 percig röhögtek. Én csak vágtam a pofákat és vártam, hogy folytathassuk a beszélgetést.
Rá kell, hogy jöjjek, hogy öregszek! Mi lesz majd belőlem? Savanyú, zsémbes öreg néni... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)