2009. április 27., hétfő

Raclette és egyéb nyalánkságok

A hétvége nagyon jól telt.

Balázs ügyeletben volt. Ilyenkor délelőtt 9 és délután 3 között gépközelben kell lennie és ha valami gubanc adódik, azt meg kell oldania. Ennek ellenére pénteken eljött velem a Mint Bar-ba (a Westin hotelbe), ahol péntek esténként salsa buli szokott lenni. A buli hangulata általában jó, bár a zene lehetne kicsit változatosabb. A mostani alkalommal tele volt a hely, alig lehetett megmoccani. A hangulat is nagyon jó volt, viszont nem nagyon lehetett táncolni a tömegtől, ezért az utolsó DART-tal, 23:30-kor - relatív korán - haza is jöttünk.

Szombat délután átmentünk Balázs egyik ír kollégájához, Ciáran-ékhez. Ciáran és felesége Laura pár hónapja voltak nálunk vendégségben és most találtunk közös időpontot, hogy mi is ellátogassunk hozzájuk. Ők Dublin-tól északra, Donabate faluban laknak, ami Malahide-tól egy vonat megállóra van. Ez azt jelenti, hogy a belvárosból kb. fél óra a menetidő, azaz tőlünk kb. 50 perc. Donabate egy csendes, nyugodt kis település, ahol azért minden megtalálható: boltok, pub-bok, éttermek, mindegyikből 1-2. Ők egy négyszobás házat bérelnek, amire szükségük is van, mert a kisfiuk egy éves és július végén már érkezik is a kistestvére.
Raclette-zni mentünk át. A raclette-nek igazából Franciaországban és Svájcban van nagy divatja. A raclette egy kis elektromos grill-sütő, amit az asztal közepére helyeznek. Tartozik hozzá 4-8 darab kicsi teflonserpenyő. Mindenki kap egy-egy serpenyőt, amibe ízles szerint lehet pakolni a különböző finomságokat: gombát, szalámit, sonkát, főttkrumplit, sülthúst, zöldségeket és ezekre jön az elengedhetetlen sajtszelet, a raclette lelke. Az ehhez használat speciális sajtot hívják raclette-sajtnak. A tálkát betolja az ember közvetlenül a grill alá és megvárja, amíg a sajt finoman megolvad és egy picit megpirul a teteje. Nyamm-nyamm!
A desszertet mi szolgáltattuk. Itthon készítettem piskótatekercset: baracklekvárosat és nutellás-mascarponésat. Egyik finomabb lett, mint a másik :)

Ez az ír pár nagyon szimpatikus. A nyelvi nehézségek ellenére nagyon jókat beszégettünk. Nagyon érdeklődő, nyitott, kedves, értelmes emberek. Remélem hamarosan újra találkozunk velük. Nagyon jó lenne, ha végre itt is találnánk barátokat.
Amikor megtudtam, hogy Balázs a Google-nél fog dolgozni, azt hittem sokkal könnyebb lesz majd az ismerkedés és gyorsabban találunk majd barátokra. Sajnos eddig még nem találkoztam olyanokkal, akikkel úgy igazán sikerült volna megütni a közös hangnemet. Persze vannak nagyon kedves, szimpatikus ismerősök, de vagy nem találkoztunk még velük eleget, hogy igazán közeli legyen a kapcsolatunk, vagy érződik az, hogy ebből nem lesz semmi komoly, elmélyült baráti viszony.

Ezért is nagy öröm, hogy hamarosan megyünk haza (én rövid időn belül kétszer is). Illetve, hogy május közepén jönnek hozzánk az otthoni barátok: a Szatmáry ikrek és Szőcs Szilvi. Már nagyon várjuk őket! :)

Nincsenek megjegyzések: