2011. október 2., vasárnap

Dagasztás nélküli fahéjas csigák

Ez egy nagyszerű kelt tésztás sütemény. Különösen ajánlom magamfajta, krónikus időhiányban szenvedő anyukákak. A csigák elkészítése időigényes, de igen kevés munkával jár. Az idő nagy részét a kelesztés teszi ki, azaz nem kerül nagy erőfeszítésbe az elkészítésük. Nekem különösen tetszett benne, hogy nem kell dagasztni, sőt a tészta elkészítésekor mégcsak a kezünket sem kell bepiszkolni, ugyanis nem kell gyúrni. A másik, ami előnyös lehet kisbabás anyukáknak, hogy a süti nem tartalmaz tojást (mondjuk cukrot igen). Igazából kevés alapanyag kell hozzá, amik biztosan mindig találhatóak otthon. Ezek a következők: tej, étolaj, cukor (kristály és por), porélesztő, liszt, sütőpor, szódabikarbóna, fahéj.

A receptet Piszkétől hoztam, de kicsit módosítottam az arányokon. Íme az én változatom:
2,5 dl tejet, 0,5 dl étolajat és 50 g kristálycukrot felmelegítettem -egész pontosan Balázs felmelegített- egy nagyobb lábasban. Jó melegnek kell lennie, de ne forraljuk. Aztán kapcsoljuk le a lángot, tegyük félre és hűtsük langyosra, ez kb. fél óra. Mikor már langyos, tegyünk bele fél csomag szárított élesztőt és hagyjuk, hogy felfusson. Ha szép habos, szitáljunk rá 25 dkg finomliszttel elkevetr 1/2 kk sütőport, 1/2 kk szódabikarbónát és egy nagy csipet sót. (Ez utóbbi három hozzávalót az eredeti receptben csak később adják a tésztához, de én túlbozgómócsing voltam és hamarabb beletettem, de a végeredmény szerintem így is nagyon jó lett.) Egy evőkanállal az egészet jól elkeverjük. Nokedliállagú tésztánk lesz. Itt elkezdtem kételkedni, hogy jó ötlet volt-e kipróbálni ezt a receptet... Nem volt túl bizalomgerjesztő a dolog... De bízzatok bennem! Ne ijedjetek meg a furi látványtól! Meleg helyen egy óra alatt szépen megkelt és egy buborékos, nagyon lágy tésztát kaptam. Ehhez adtam még 2 púpos evőkanál lisztet (ha valaki szeretne méricskélni, 30 g volt) és ismét kevertem rajta párat. A keverés rosán összeesett a tészta és ismét elszállt a bizalmam. Mivel későre járt már, úgy gondoltam itt felfüggesztem a dolgot és alszom rá egyet :) A lábasra tettem a tetejét és beraktam a hűtőbe egy éjszakára.

Másnap reggel kivettem és 2 órát szobahőmérsékleten hagytam. (Ha nem tesszük hűtőbe, akkor azonnal dolgozhatunk vele tovább.) Ekkor az eredeti tészta kb. háromszorosára nőtt és egy túlkelt ragacsos massza lett. Egy életem, egy halálom, gondoltam mostmár nem dobom ki...

Jól beliszteztem a dolgozófelületemet, ráborítottam a nokedlitésztának kinéző masszámat. Megszórtam bőven liszttel a tetejét is és ruganyos tésztát gyúrtam belőle. Majd fogtam a felét és kinyújtottam téglalapalakúra, megkentem egy kis részét szilvalekvárral (kisérletezhetünk barack-, ribizli- vagy narancslekvárral) a többi részét olvasztott vajjal és megszórtam bőven barnacukorral elkevert fahéjjal. A hosszab oldalánál fogva feltekertem. Szép vastag csigákra vágtam. A tészta másik felével is így jártam el. A sima vajas-fahéjas csigák nekünk még jobban ízlettek, mint a lekvárosak, szóval aki nagyon le akarja egyszerűsíteni nyugodtan csináljon sima fahéjas, esetleg kakós csigákat.

Kibéreltem egy tortaformát sütőpapírral és egymástól kicsi távolságot hagyva beletettem a csigákat. Ez a mennyiség pont elfért egy 23cm átmérjű formában. Megint 20 percet kelesztettem a tésztát. A kelesztés után a köztük lévő helyet szépen kitöltték a csigák.

Majd a sütő aljába tettem egy tepsit félig vízzel töltve és 180 fokra előmelegítettem. Amikor bemelegedett a sütő, beletoltam a csigákat és 15-20 percig sütöttem. (A vízes tespi azért kell, hogy gőz keletkezzen a sütőbe, így a csigák puhábbak lesznek.)
Még melegen megkentem a kisült csigák felét langyos tejjel, a másik felükre pedig a következő keveréket tettem: 25 g porcukrot elkevertem fahéjjal és 0,25 dl tejjel. Ez utóbbiak igen édesek lettek, tej, vagy keserű tea esetleg kávé kötelező a fogyasztásukhoz.

Az eredmény: isteni finom csigácskák. Balázs szerint finomabb, mint a kakaós csigák :) Szerintem egyszerűen csak rohadt jók! Melegen is ellenállhatatlanok, de hidegen is komoly megállhatás kell, hogy ne csipegessünk el belőle óvatlanul kettőt-hármat-négyet...


Szóval igen kevés munkával, bár nem kevés idővel jár ennek a finomságnak az elkészítése. Ha rám hallgattok mindenképp kipróbáljátok!
Megjegyzés küldése