7 hónapos múlt

Ma voltunk a 7. havi látogatáson a védőnőnél. 9:30-ra kaptunk időpontot, pontosan érkeztünk és azonnal sorra is kerültünk. Megmérték Nórit: a hossza 68 cm és 6850 g a súlya. Szépen fejlődik. Mindent a korának megfelelően csinál: segítséggel ül, hónaplja alatt támasztva lábait a földre teszi, hason fekve biztosan tartja, emeli a fejét, követi a tárgyakat a tekintetével és ha hall valamit felfigyel rá. Csináltak egy hallás tesztet, amin Nóri nagyszerűen szerepelt. Minden zajra felfigyelt akár jobb oldal felől jött, akár bal oldal felől.

Elmondtak pár alapdolgot arról, hogyan kell bababiztossá tenni a lakást. Illetve beszélgettünk a hozzátáplálásról is. Felhívták a figyelmemet, hogy 6 hónapos korban a babák vaskészlete csökken (ezért is tanácsos akkor elkezdeni a hozzátáplálást), így mondták, hogy próbáljunk meg minél több magas vastartalommal rendelkező ételt adni Nórinak (pl. zöldségeket, marhahúst, kemény tojást, párolt babot stb.). Megint rájöttem, hogy ahány ország, annyi tanács a hozzátáplálással kapcsolatosan.

Egyébként hihetetlen, ahogy Nóri napról napra fejlődik. Egyre több dolgot csinál: egyre többet "beszél", egyre ügyesebben manipulál a kezével, jobban kifejezi, hogy mikor mit szeretne.

Ma például először tapsolt:

És először próbálta használni a kanalat evésre:

Persze lehet ezeket tökéletesíteni, de szerintem így is nagyon szép teljesítmény :)

A másik, amiben napról napra fejlődik, az a jelbeszéd megértése. Kb. egy hónapja kezdtünk el Nórinak kézzel mutogatni. Sokat hallottam már Nóri érkezése előtt is arról, hogy a pici babáknál érdemes a beszéddel együtt a jelbeszédet is tanítani (baby sign language). Ez azért jó, mert a baba a jelbeszédet hamarabb elsajátítja, mint az igazi beszédet és amíg nem tud szavakkal kommunikálni velünk, addig jelbeszéddel is a tudtunkra adhatja a mondandóját.

Mi egyelőre az alap dolgokat mutatjuk neki jelbeszéddel (pl: enni, inni, aludni, fürödni, labda, könyv stb.). Ezek közül a jelzések közül már párat felismer és megért.

Hozzátáplálás, ahogy mi csináljuk 4. rész

A hazalátogatásunk alatt sok új dolgot kóstoltattunk meg Nórival. Anyu csinált neki húslevest, abból kihalásztuk a répát, fehérrépát, karfiolt, krumplit és csirke husit. Összetörtünk mindent neki és úgy adtunk neki belőle. Első pillanattól nagyon szerette és sokat evett ezekből. Aztán kapott még a paprikás krumpliból is (persze virsli nélkül). Volt néhány új bébiétel is, amit megkóstolt, de ezeknek nem volt túl nagy sikere nála. A nagy meleg miatt kevesebbet evett és többet ivott, szopizott, mint szokott.

Én okosan itthon felejtettem a csőrös poharát, így kanálból kellett itatnunk. Pohárból is próbáltuk egy párszor. Ennek az előnye, hogy most már kanálból tökéletesen iszik. Forralt vizet szokott kapni, gyümölcslevekkel is próbálkoztam már, de azok nem tetszettek neki.

Mióta itthon vagyunk, kapott ebédre rízst csirkehússal, valamint krumplipürét is. A rízs nagyon tetszett neki. Ezt úgy csináltam, hogy simán megpároltam a rízst, só nélkül, kevés olajjal. A csirkemellet natúrban, só nélkül kisütöttem, ebből egy kicsit összecsipkodtam neki kicsi falatokra és ezt a rízshez kevertem. Nagyon tetszett neki.

Ja és még egy nagy kedvenc, amit otthon kóstolt először: a császárzsemle. Ezt kicsit vízbe áztattuk neki, hogy ne legyen túl száraz. Hoztam is ilyen zsemlét neki, de már elfogyott. Mivel itt nincs ilyen jellegű péksütemény, kinéztem egy igéretes receptet a neten és a héten meg is sütöm neki.

Szóval ebédre hasonló kajákat kap, mint mi, csak bababarátra készítem el neki ezeket (só, fűszer, tej nélkül). Reggelire általában babamüzlit kap, anyatejjel kikeverve, vacsorára pedig zsemlét, vagy gyümölcsöt. Az őszibarack és a szilva még mindig nagy kedvencek. Napközben még mindig szopizik, kb. 4-5 alkalommal (mikor otthon voltunk, a nagy meleg miatt ez sokkal gyakoribb volt).

Este még mindig ébred, legalább háromszor, ilyenkor szintén szopizik.

Augusztusi hazalátogatásunk

Ott hagytam abba, hogy Nóri lebetegedett és kérdéses volt, hogy haza tudunk-e utazni. Végül szerencsére kedd estére Nóri lázmentes lett és szerdán már sokkal jobban volt. Így be mertük vállalni a csütörtöki utazást.

Az otthoni látogatások mindig nagyon gyorsan eltelnek. Ez nem is igazi nyaralás nekünk, inkább rohanás az egész. Sikerült igazi nyári kánikulát kifognunk otthon. Én ezt annyira nem is bántam, de szegény Nóri kicsit nehezen viselte a megszokott 20 fok helyett a 38 fokot... Azért ahhoz képest jól birta az utazást, az otthoni pörgést.

Egyik nap otthon csináltunk neki az erkélyen egy délutáni fürdőt. Nagyon élvezte a pancsolást és azt, hogy bohóckodtam neki:

A mostani látogatásunk fő programja Bettike és Zoli esküvője volt. Örültünk, hogy el tudtunk menni. Nagyon jól éreztük magunkat. Nóri nagyon jól viselkedett. A szertartáson végig aludt (vittük a babakocsiját és abban szundizott) majd velünk együtt vacsorázott, aztán ismét aludt éjfélig, utána felébredt és egy óra körül álmosodott, mentünk is vele a szállásunkra aludni.

Ilyen szépséges volt a menyasszony:

És ilyen szép volt a koszorúja:

Múlthét kedden jöttünk vissza Dublinba és Balázs szerdán már utazott is tovább, ezúttal Németorszgába ment a céggel csapatépítésre. Pénteken jött haza és a hétvégét már együtt töltöttük.

Megérkezett a magyar útlevél

A magyar útlevél intézéséről itt írtam már. Azóta türelmesen vártuk, hogy kézhez kapjuk. Július végén (egész pontosan 25-én, hétfőn) felhívták Balázst, hogy megérkezett Nóri útlevele és a nagykövetségen át lehet venni.

Balázs szerdán be is ment a nagykövetségre. Ugyanaz a férfi volt az ügyintéző, mint aki előző alkalommal. Balázs szerette volna megtudni, hogy az eredetileg jósolt 2-3 hónap helyett miért tartott az ügyintézés 4 hónapig. Fel se tudta tenni a kérdést, mert a pasas a szavába vágott, hogy ez nem rajtuk múlik.

Az útlevélkérlem során azt a tájékoztatást adták a nagykövetségen, hogy az ír útlevelet 5 év ittartózkodás után adják csak meg. Balázs gondolta, hogy felhívja a figyelmüket, hogy 3 év ittartózkodás után is simán megkaptuk és ha nincs erről pontos információjuk, akkor inkább ne mondjanak semmit, ne tájékoztassák félre az ügyfeleket. De ezt a mondandóját sem sikerült befejezni, mert a férfi ismét félbeszakította és mondta, hogy nekik semmi közük az ír útlevélhez, ilyet ők biztos nem mondtak. Közben átadta Nóri iratait és megkérdezte, hogy "megvan minden cucca, nem?". Ezzel az udvarias befejezéssel zárta a párbeszédet.

Mikor Balázs ezt elmesélte, eléggé felment bennem a pumpa. Egyrészt hónapokig tart, mire megkapjuk az útlevelet, nem postázzák ki, ezért be kell érte menni (heti három délelőtt vannak csak nyitva), másrészt félreinformálnak, aztán meghazuttolnak és ehhez még bunkók is...

Másnap felhívtam a nagykövetséget és elkértem a konzul elérhetőségét. Írtunk egy panaszlevelet Talpai Tamás konzulnak. A levelet két hete adta fel Balázs. Eddig még semmi válasz. Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz (lesz-e) a reakiciójuk.

Update (2011.09.05.): azóta sem kaptunk választ a panaszlevélre.

Nóri beteg

Norcika vasárnap hajnalban belázasodott. A hajnali etetésnél éreztem, hogy a szokásosnál melegebb, hőemelkedése volt. Reggel pedig már magas láza lett. Fel is hívtuk a háziorvosunkat és aznap délutánra kaptunk időpontot.

Elmentünk, megvizsgálták. A légútai tiszták, nem gyulladt a füle, nincs hasmenése, nincsenek kiütései, eszik, iszik rendesen, egyszóval a magas lázon kívül semmi baja. A doktornő szerint valószínű, hogy egy vírus és azt javasolta, hogy várjuk meg, amíg a szervezete leküzdi.

Mondta a doktornő, hogy ha minden jól megy magától elmúlik majd a betegség, ha mégse javulna pár napon belül, esetéeg rosszabbodna az állapota, akkor azonnal vigyük vissza. Valamint írt beutalót kórházba, ha esti órákban, amikor náluk nincs ügyelet, lenne gond Nórival, akkor bevihetjük a kórházba.

Mondta a doktornő, hogy Nurofen-nel jól csillapítható a magas láz, illetve, készíthetünk neki langyos fürdőt is.

Így is tettünk. Nurofen-t kaphat 6 óránként 2,5 ml-t. Magas láz esetén pedig 28-32 fokos vízben kell fürdetni. Természetesen melegebb vízbe kell tenni a babát és folyamatosan kell azt hűteni. A langyos ülőfürdőben akár 10 percig is lehet fürdetni. A legjobb, ha a baba testét teljesen befedi a víz.

Tegnap este a láz meg is szünt, de ma reggel megint felment és délután alig tudtam levinni. Most estére kapott kúpot, ami végre csillapította a magas lázt. Ezt a kúpot még otthonról hoztuk. Megmutattam a doktornőnek, mert aznap reggel azt adtam Nórinak. Megnézte és mondta, hogy nem ismeri. Azt mondta, hogy lázcsillapító van benne és valami olyan összetevő is, amit epilepszára használnak. Mondta, hogy ő ennek a használatát nem javasolná -persze azt adok a gyereknek, amit jónak látok.

Nóri egyébként nagyon jó beteg. Beveszi az orvosságokat, sírás nélkül türte a langyos fürdőket, rendesen eszik, sokat alszik. A kedélye is elég jó.

Elvileg csütörtökön repülnénk haza, de ha holnapig nem javul Nóri állapota, akkor sajnos maradnunk kell. Remélem holnapig jobban lesz.

Tud ám sírni is...

Mindig csak olyan fotókat, videokat teszünk fel, ahol Nóri mosolyog, gagyog, boldog... Nos, íme a bizonyíték, hogy tud ám sírni is ez a baba. Szerencsére tényleg nem ez a jellemző.

Azért leírom, hogy ez hogy történt. Épp fürdettük Nórit és Balázs szerette volna felvenni videora, hogy Nóri milyen csodálkozó arcot vág, amikor szappanozzuk a kezünket. Imádja ezt nézni. Elindította az első videot, én meg belekotyogtam, úgyhogy leállította és újra elindította. Másodszorra azonban rosszul tartotta a telefont (amit videokamerának is használunk), így az egész felvétel fejjel lefelé lett rögzítve. Aztán nekifutottunk harmadszorra is. Ekkor pedig mozgókép helyett állóképre volt állítva a telefon, így egy fotót készített. Na, belőlem olyan röhögés tört ki... olyan igazi mélyről jövő, hirtelen kacaj. Szegény Nóri erre nem volt felkészülve és nagyon megijedt. Ez volt a reakciója:

Szegénykém... Annyira megijedt, nem is akarta abbahagyni a sírást. Ki kellett vennem a kádból, hogy megnyugtassam. Egyem meg azt a kis mimóza lelkét :)

Szoptatás nyilvános helyen

Van akit nem zavar, ha nyilvános helyen szoptató anyukát lát. Van, akit zavar és sajna miattuk sok anyuka kifejezetten kerüli a nyilvános szoptatást.

Én a kezdetektől szerettem volna, ha az etetések nem hiúsítják meg a programjainkat. Sokszor vagyunk a szabadban, sokat járunk el vásárolni, sétálni, kirándulni. Eszembe sem jutott, hogy ezeket a programokat Nóri etetése köré tervezzem. Soha nem jutnánk el sehová.

Szerencsére itt mások sem csinálnak ügyet a kisbabák etetéséből. Rengetegszer látok a parkokban, a játszótereken szoptató anyukákat és soha sem láttam, hogy bárki szólt volna érte, vagy hogy akár csúnyán nézett volna rájuk ezért.

Ha nálunk is úgy alakult a dolog, diszkréten elvonultam egy kevésbé zajos sarokba és megetettem Nórit. Nem zavart, hogy a parkban, bevásárlóközpontban, repülőtéren, vagy épp egy étteremben kellett szoptatnom és szerintem a körülöttem lévőket nemhogy nem zavarta, de nem is különösen érdekelte, hogy mit csinálok.

Persze ehhez kell egy támogató környezet és kellenek a feltételek. Ez a fotó egy belvárosi bevásárlóközpont mosdójában készült:

Ez egy olyan mosdó, ahová be tudod tolni a babakocsit és van pelenkázó is, ahol rendbe tudod venni a babát.

Ez nálunk a parkban készült:

Ez a videó pedig a szomszédos TESCO-ban:

Nyilván, ha ilyen civilizált lehetőségek adottak a kisbaba megetetésére, akkor az anyukák élnek is vele. Kíváncsi vagyok otthon az ilyesmi mennyire elterjedt és mennyire támogatott.