Sütésterápia

Két új receptet hoztam mára. De mielőtt elárulom ezeket, megosztanék veletek egy nagy felfedezést. Rájöttem, hogy nemcsak azért szeretek sütni, mert "alkotok" és - jó esetben - valami finom a végeredmény, hanem mert terápiás jelleggel is bír a dolog.

Az történt, hogy hétvégén idegrohamot kaptam. Így ahogy írom, így ahogy olvassátok, ezt lehetne szépíteni, de egymás közt vagyunk, akkor meg minek? I_D_E_G_R_O_H_A_M! A dolog apropója az volt, hogy éjjel 3-4 alkalommal ébredt Nóri és reggel fél 7-kor ébredt a szokásos fél 8 - 8 helyett. Én pedig olyan dühös lettem. Tudom, hülyén hangzik! Nem, nem Nórira voltam dühös, hanem a helyzetre, hogy egész este alig aludtam és még azt a kicsi egy órámat is elveszik tőlem reggel. Mondtam Balázsnak, hogy menekítse ki a gyereket a szobából, mert ordítani akarok. Balázs, mintha mi sem lenne természetesebb kivitte Nórit a nappaliba, én pedig ordítottam bele a szoba közepébe, hogy FAAAAASZOOOOM, meghogy KUUUURVAAA ÉLEEEET, és hasonlók... A szigetelés szerencsére jó, úgyhogy a szomszédok ebből kimaradtak.

Majd szombaton egész délelőtt, sőt kora délutánig fetrengtem. Jobbról balra, majd balról jobbra fordultam. Néha elaludtam, aztán dühöngtem, majd óbégattam és fordultam megint egyet. Aztán 2 körül kikecmeregtem az ágyból, elmentem pisilni, majd vissza az ágyba és folytattam a búslakodást 4-ig. Ekkor már baromira éhes voltam és Balázs megemlítette, hogy rendelhetnénk a Camille-ból kaját. Ez valamennyire motivált, hogy kikeljek az ágyból és emberi formát öntsek. Majd evés után megnéztem a Vissza a jövőbe első részét, mivel angolul még nem láttam. Az este további része nyugisan telt: játék, fürdetés, alvás és persze éjjeli ébredések.

Reméltem, hogy a búskomorság csak átmeneti volt és hamarosan elmúlik, de azért még fűrdőzöm egy kicsit az önsajnálatban és vergődöm, hogy vajon mikor maradnak el az éjszakázások. No meg persze azon gondolkodom, hogy vajon ez így normális-e, hogy vajon én rontottam-e el valamit. Persze tudom ám, hogy nem katasztrofális a helyzet: "csak" annyi a bajom, hogy nem tudok aludni... már 13 hónapja nem aludtam 3-4 óránál többet egyszerre. Aki kételkedik abban, hogy ez nem elég ok a kiakadásra, azt kérném, hogy csinálja utánam és utána beszélhetünk.

Tényleg nem kéne elégedetlenkednem, mert Nóri egy kisangyal: sokszor eljátszik egyedül, magától elalszik, nem sírós, nem nyafogós. Reggel Balázs ébred hozzá, este rövid nyugtatások után már alszik is vissza, de nehéz így segítség és megállás nélkül. Hiába na, nem robotanya vagyok, csak egy anya. A folytonos éjszakázásokat pedig most éreztem meg. Kicsit megzuhantam, befordultam, elfogytam. De Balázs folyamatosan segít, tehermentesít, úgyhogy remélem, hogy hamarosan megint erőre kapok és újabb 13 hónapig kitartok :)

És akkor visszakanyarodnék a posztom elejéhez. Tegnap délután, hogy felvidítsam magamat, hogy hasznosnak érezzem magam és hogy sikerélményem legyen, kiflit készítettem. A sütés a nyugatatóm. Miközben dagasztom a tésztát, dúdolgatok, mélázok, átértékelek. Örülök, amikor szépen megkel a tészta. Hajtogatok, formázok ezerrel. Közben vigyorgok és amikor kisülnek, gyönyörködöm a végeredményben. A kemény munka után pedig jöhet a jól megérdemelt kóstolás. Tudom, kicsit perverz dolog ez, de működik és inkább ez, mint a Xanax :)

A recept a kenyérsütés istennőjétől, Limarától származik. A receptet itt találhatjátok, sokat nem is fűznék hozzá. Az eredmény kívül ropogós, belül puha, másnap is finom, olyan igazi kifli lett.

Ma délután pedig kakaós csigát készítettem. Én kicsit változtattam a recepten ill. ugyanezen a blogon található másik recept hajtogatási technikájával készítettem el. Az eredmény isteni lett: kelt tésztából készült, hajtogatott tésztás kakaós csiga. A tésztája puha, másnap is finom. Szerintem kenterbe veri a bolti péksütiket.

Íme az én verzióm, 12 db közepes méretű csigához:

2 teáskanál szárított élesztőt felfuttatok 1 dl meleg tejjel és fél evőkanál cukorral. 12,5 dkg finom lisztet egy nagy tálba szitálok, majd hozzá adok 12,5 dkg rétes lisztet, másfél evőkanál cukrot, egy nagy csipet sót és ezt összekeverem. Ehhez jön majd a felfuttatot élesztő és egy tojás sárgája, 4 dkg puha vaj és még kb. fél dl meleg tej (a tej mennyiség a liszt minőségétől függ). Az egészet összedolgozom és kidagasztom.

Ezután meleg helyen duplájára kelesztem a tésztát. Miközben a tészta kel, 5 dkg puha vajat kikeverek fél pohár cukorral és másfél evőkanál kakaóval. Persze a cukor és a kakaó arányát ízlés szerint lehet variálni. A megkelt tésztát lisztezett táblára borítom és jó vékony téglalap alakú formára nyújtom.

From Sütemények

Ezt a téglalapot négy csíkra osztom, az egyiket félre teszem, a másik hármat lekenem tejszínnel és megszórom őket a vajas kakaós massza kb. háromnegyedével.

From Sütemények

Ezt követően a három kakaós lapot egymásra teszem, a tetejére rakom a félre tett, nem kakaós lapot és így nyújtok rajta.

From Sütemények

Nekem ez túl hosszú lap lett, így ezt a hosszú lapot képzeletben elharmadoltam és balról, majd jobbról is behajtogattam.

From Sütemények

Az így kapott tésztát megint vékonyra nyújtottam, lekentem tejszínnel és a maradék kakaós masszával beterítettem.

From Sütemények

From Sütemények

Aztán a vékonyabb résztől fogva szorosan feltekertem és 2 cm-es csigákra vágtam.

From Sütemények

From Sütemények

A csigák végét az aljára hajtottam és vajazott tepsire tettem őket.

From Sütemények

Megkentem őket cukrozott tejjel és 170 fokos sütőben 10 percig sütöttem őket. 10 perc után ismét lekentem a csigákat cukrozott tejjel és újabb 10 percre visszatoltam őket sülni.

A csigák gyönyörűek lettek és ami még fontosabb nagyon finomak! Legközelebb kipróbálom fahéjasan is!

From Sütemények

Nagyon örültem ennek a receptnek, mert imádom a kakaós csigát, de csak otthon szoktam igazi finomat enni. Végre találtam egy olyan receptet, ami finom és egyszerű. Mindenkinek csak ajánlani tudom, főleg ha valaki hozzám hasonlóan idegbeteg :)