2014. február 10., hétfő

Első cukormentes hét

A tavalyi cukormentes február után nagy lelkesedéssel vágtam bele az idei kihívásba.
Az eredeti kihívást Zizi blogján találjátok, az én feltételeimet pedig itt.

Féltem attól, hogy terhesen mennyire fog megvisleni a cukor elhagyása az étrendemből. A legnagyobb meglepetésemre az első cukormentes hetet tök jól bírtam. Persze voltak néha nehéz pillanataim (pl. mikor Nóri lekváros kenyerét szeleteltem, egy pici falat olyan jól esett volna, vagy amikor vasárnap vendégek jöttek át és felvágtam a francia csokitortát...), de mindig sikeresen ellen tudtam állni a kisértésnek.




A következők az észrevételeim: több folyadékot (főleg vizet) fogyasztok és több gyümölcsöt is eszem. Pedig ezeknek a fogyasztása, mióta terhes vagyok, egyébként is megnőtt, de a héten még többet fogyasztottam ezekből. Ha valamilyen finomságra, nasira vágytam, akkor mindig valamilyen gyümölcsöt, vagy magvakat ettem, esetleg natúr joghurtot valamilyen gyümölccsel. De nem volt jellemző a nassolási vágy. Az édesség utáni sóvárgás pedig még szerencsére egyáltalán nem jelentkezett. Szerintem a tavalyi cukormentesség sok erőt ad. Hiszen most már tudom, hogy négy hét cukor és édesség nélkül, nem a világ vége. Illetve biztosan az is számít, hogy ez a hét nagyon sűrű volt, gyorsan mentek a napok.

Néha reggelire kívántam édes dolgokat. Ilyenkor zabkását ettem valamilyen gyümölccsel (párolt almával, banánnal). Ezt alapból nem szoktam édesíteni mással, úgyhogy nem volt hiányérzetem.
A sütés utáni vágyamat pedig egy nagyon finom házi pékáru elkészítésén éltem ki. Csináltam a héten egy tönkölylisztből készült kiflit.

Ja! A végére egy fontos dolog: a héten voltam a terheléses cukorteszten. Természetesen muszáj volt meginnom a cukorszirupot, de azt hiszem ezt "egészségügyi cukorfogyasztás"-nak minősíthetjük és nem számít kilengésnek ;)
Megjegyzés küldése