Idén valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nagyon, de nagyon várom már a karácsonyt. Hetekkel ezelőtt dúdolásztam már a karácsonyi dalokat (ha tehetném, már hallgatnám is ezeket, de nem akarom szegény Balázst az őrületbe kergetni). Még azt sem bánom, hogy igazi téli hideg volt az elmúlt pár napban, mert szerintem ez része a téli hangulatnak. A héten szeretném majd elkészíteni az adventi naptárat. Lehet, hogy adventi koszorúnk is lesz. Már elkezdtem gondolkodni az ajándékokon is. Szóval nagyon izgatott vagyok :)
Az ünnepekre készülve természetesen az ünnepi receptekről sem feledkeztem meg. Már jó pár süti van a listámon, amit el szeretnék majd készíteni.
Néhány hete elkészültek az idei első linzerek. Egyik szombaton közös családi linzersütés volt nálunk :) Az a jó a linzerben, hogy pár perc összedobni és a hülés után már jöhet is a móka: nyújtás, szaggatás, sütés és persze a kóstolás. Nórinak beszereztem pici sodrófát és formákat. Nagyon tetszett neki :) Azóta már többször is használtuk ezeket.
Ezek mellett elkészült az első bejglim is. Dió hiányában marcipánosat készítettem. Valami isnteni finom lett! Az én családomban a kalács-szerű bejgli a szokás, míg Balázséknál a hagyományos, omlós tésztájút szokták készíteni (Balázs mamája isteni bejglit szokott sütni). Ezúttal én is egy omlós tésztájút választottam, mert ez most egyszerűbbnek tűnt. Ezt a receptet követtem. Az eredmény egy nagyon finom, omlós, de nem töredezős, napokkal később is puha bejgli lett. A marcipános töltelékhez kb. fél deci vizet felforraltam néhány evőkanál porcukorral, tettem bele pici mandula szirupot is (rum sem ártott volna bele). Majd levettem a tűzről és belekevertem 15 dkg darált mandulát. Kóstolás után tetttem hozzá még pici porcukrot és miután kihűlt, betöltöttem a tésztába. Ehhez írnék egy tippet: a tésztát sütőpapír és folpack közé tettem és így nyújtottam. Így nem ragad, nem szakad, nem kell lisztezni. Miután kinyújtottam, rákentem a tölteléket, ennek egy részére tettem pöttyökben baracklekvárt és feltekertem. Majd a recept szerint pihentettem, tojással lekentem, megszúrkáltam és kisütöttem. A baracklekvárral ízesített rész még finomabb lett, mint a sima. Próbáljátok ki! Tényleg nagyon finom! Én csak egy rudat készítettem, de pár nap alatt el is pusztítottuk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése