2012. augusztus 6., hétfő

Augusztusi hosszú hétvége

Már többször írtam, hogy itt Írországban a legtöbb munkaszüneti nap hétfőre esik. Merthogy okosak ám ezek az írek. Nem bízzák a véletlenre a dolgot. Főleg, ha szabadságról van szó. Ezért nem adott dátumokhoz kötik a munkaszüneti napokat, hanem a hónap első hétfőjéhez és kész. Így Húsvét hétfő szünnap (ez ugye nem meglepő), de május, június és augusztus első hétfője is szabadnap.

Szóval az elmúlt hétvége hosszú hétvége volt, így három napot töltöttünk hármasban. Eseménydús, de mégis laza kis hétvégénk volt.

Nóri meglepett minket és péntek és szombat este is végigaludta az éjszakát. Sőt! Az elmúlt héten 6 után nem sokkal ébredt minden nap. Most viszont szombaton és vasárnap 7-ig, ma pedig fél 8-ig aludt. El se hittem! Ez igazi ajándék :) Ehhez még nappal ebéd után is aludt 2-3 órákat. Szóval, szavam nem lehet, jól alszik a gyerek! :)

Szombat reggel azért én kicsit álmosan ébredtem. A reggeli teám előtt mindig csak kókadozok és bambulok. Most is így volt. Majd láttam, hogy Nóri egy újságot lapozgatott és örültem, hogy leköti magát. Nézegette a képeket, mondta ha valamit felismert. Majd odahozta nekem az újságot. Az egyik reklámfotón egy nagyon szép, tökéletesen sminkelt, hosszú barna hajú, mosolygós bombázó volt. Rámutatott a nőre és mutatta, hogy az ott anya :) Balázzsal jót nevettünk rajta. Megkérdeztem Nórit: "Nóri! Ilyen szépnek látsz engem?" Mire Balázs: "Te ennél sokkal szebb vagy!". Hát mit mondjak, csak irultam-pirultam... Jól indult a napom! :)

Szombaton egyébként csak a környéken voltunk sétálni. Ilyen szép időnk volt:


Vasárnap nagyon finomat ebédeltünk. Csirkés gnocchit kéksajt mártással. Ezt a receptet már a héten kinéztem és aznap délután meg is sütöttem. Nagyon finom pihe-puha vaníliás-mazsolás és fahéjas csigákat készítettem. Tényleg nagyon finom a tésztája. Másnap is elolvad az ember szájában. Hát még a sütőből frissen kivéve. Mi sem bizonyítja jobban, hogy milyen mennyei volt, mint az, hogy Miss Nóra is evett belőle. Sőt! Majszolta befelé! Kérdeztem Balázst, hogy neki hogy ízlik, mire mondta, hogy "Tízszer jobb, mint ahogy eképzeltem, pedig eleve nagyon finomnak gondoltam" :)



Vasárnap délután a nappaliban ültünk, amikor Nóri egyszer csak azt mondta Balázsnak, hogy "apa". Eddig mindig annyit mondott csak, hogy "papa". Most viszont többször is teljesen értehtően kimondta, hogy "apa". Gondoltam, akkor itt az ideje, hogy az "anyát" is megtanulja. Mondtam neki, hogy mondja "anya". Erre Nóri megszólalt: "apa, APUCI". Hát azt hittem eldobom az agyamat! Ha nem ültem volna, tuti, hogy seggre esek. Csak nagyokat pislogtam. Balázsnak meg hízott a mája. Erre kicsit szúrós tekintettel ránéztem. Mire Balázs gyorsan odasúgta Nórinak: "Menj, adj anyának egy puszit" :)

Tegnap délután amúgy csak itt a közeli játszón voltunk. Nórit most leginkább ez az elkerített játszó rész érdekelte. Egész pontosan amivel elkerítették: ezek a zsinóron lógó zászlók voltak a kedvencei.


Ma ebédre Balázs főzött. Szűzérmét sütött egyben. Krumplipürével ettük illetve csípős ananász chutney-val. Ez utóbbit én készítettem pár hete és már régóta a hűtőben várta, hogy megkóstoljuk, a sertés hússal kitűnő páros voltak. Én desszertre készítettem egy nagyon finom, ám annál egyszerűbb palacsintát. Ez egy élesztős palacsinta, ami tej- és tojásmentes, így akár 1 év alatti babáknak is adható. A receptet itt találtam, de feljegyzem ide is:

1 dl langyos vizet 5 g szárított élesztővel és 1 tk. cukorral felfuttattam, majd mikor szép habos volt hozzáadtam 1 ek cukrot, 20 dkg lisztet és 2,5 dl langyos vizet. Ezt jól összekevertem és 20 percet hagytam állni. Közben elkészítettem a szirupot hozzá: 1 dl vizet, 50 g cukorral, 1 egész fahéjjal és fél citrom levével felforraltam, majd addig főztem, amíg kissé besűrűsödött, szirupos állagú lett. A 20 perc után a palacsinta tészta egy élesztős, habos, sűrű massza lett. Nem túl bizalomgerjesztő, de bátran folytassuk a dolgot! :) Egy közepes serpenyőbe tegyünk egy pici vajat, vagy olajat, forrósítsuk fel a serpenyőt és merjünk bele a tésztából, egyengessük el és süssük szép aranybarnára mindkét oldalát. Nyugodtan süthetjük magas hőfokon. Hamar átsülnek. Végül a sziruppal meglocsolva tálaljuk. Nekünk ennyi palacsintához bőven elég volt ez a szirupmennyiség. Nórinak magában adtuk a palacsintát. Ízlett neki nagyon :) Gyümölcsökkel, vagy lekvárral is finom lehet. Állagra valahol az ameriakai és a mi palacsintánk között van. De mivel se tojás, se tej nincs benne, sokkal könnyebb, lazább a tésza, nem olyan tömény. Fotót nem tudtam róla csinálni, mert igen hamar elfogyott. De felkerült a kedvencek közé, így legközelebb majd pótolom :)

Ebéd után mindenki kidőlt. Én épp pakoltam, amikor csak annyit hallottam, hogy Balázs bepróbálkozik Nórinál: "Gyere Nóri, mutatok valamit! Nézd csak, ... így kell sziesztázni!". Hát majdnem eldobtam magamat a röhögéstől. Gyenge, de jó próbálkozás volt :) Nóri k.b. 30 másodpercre volt hajlandó melléfeküdni.
Délután Booterstown-ba mentünk (kb. 8 percre van tőlünk autóval) és megnéztük milyen az ottani játszótér. Messziről már sokszor láttuk, de végre Nóri közelről is kipróbálhatta az itteni játékokat.




Ezen kívül mi Balázzsal megnéztük a korábban már emlegetett Batman trilógia első és második részét. Mit mondjak, szerintem a második rész (The Dark Knight) volt a legjobb. Heath Ledger (akit én eddig csak a Brokeback Mountain-ből ismertem), Joker szerepében fergetegeset alakított. Ma este pedig megnéztük a Black Swan-t, Natalie Portman-nel (mármint nem személyesen vele, jó is lenne, Balázs örült volna neki, hanem értitek, Ő játszotta a főszerepet :). Én annyi jót hallottam erről a filmről, hogy kicsit többet vártam tőle. Ebben a kategóriában szerintem még mindig a francia La moustache - A bajusz - viszi a pálmát.

Nincsenek megjegyzések: