Nem sok

Az elmúlt pár nap nem volt túlságosan eseménydús.

A héten nem megyek suliba, mert elkezdtem munkát keresni. Az interneten lógok és küldözgetem az önéletrajzomat és várom, hogy hívjanak. Valamilyen irodai munkát szeretnék találni. Asszisztensi pozíciókra jelentkezek (marketing asszisztens, piackutató asszisztens, rendezvényszervező stb.) ill. érdekel még a logisztika, és szinte bármi, ahol a franciát kellene használni.

Múlt héten elkezdődött az őszi esős idő, ami a mai napra is jellemző. Ez azt jelenti, hogy úgy esik, mintha dézsából öntenék, ahogy itt mondják: "macskák és kutyák esnek", a spanyol azt mondja, hogy "békák és kígyók esnek", merthogy régen a tornádó felkapta a békákat és esőzésekkor Spanyolország fölött landoltak. Visszatérve az itteni időjárásra az eső még nem is lenne baj, de ezt némi széllel fűszerezik és bármilyen szuper esernyőd van, pillanatok alatt bőrig ázol :). Fel kell majd szerelkeznünk igazi esőkabáttal és esőnadrággal :). Múlt pénteken reggel annyira esett, hogy nem is tudtam iskolába menni.

Hétvégén sokat pihentünk és vasárnap lementünk néhány magyar salsassal az Odeon nevezetű bárba, ahol jókat táncoltam :).

Tegnap voltam sushizni egy magyar sráccal, Ottóval, akit a magyar salsa suliban ismertem meg. Holnap költözik haza és ezt "megünnepelve" elmentünk ebédelni egy japán étterembe. Kicsit kommersz étterem volt pl. nem hoztak ki kéztörlőt, nem voltak japán előételek és a desszertek között szerepelt pl. a franciák kedveltje, a creme brulée... De a kaja jó volt és az árak sem voltak nagyon vészesek.

Pénteken érkeznek majd Balázs apukájáék, nagyon várjuk már őket!
Aztán Balázs jövő pénteken utazik San Francisco-ba, négy hetet tölt majd ott. Az utolsó hetet kivette szabinak. Erre az utolsó hétre én is kirepülök hozzá és nyaralunk egy kicsit :). Néhány napot a városban leszünk és tervezzük, hogy meglátogatjuk Balázs egyik barátját: Áront és családját. Valamint visszamegyünk a Yosemite Nemzeti Parkba túrázgatni :).

Mi érdekes történt még?... Ja igen!
Tegnap jöttem haza a városból a DART-on és mögöttem ült két szüleink korabeli házaspár. Meghallottam, hogy magyarok. Gondolkodtam, hogy leszólítsam-e őket, végül úgy döntöttem miért ne?! Mint kiderült turistáskodnak Dublinban. Az egyik pár már járt itt, a másiknak ha jól értettem ez volt az eslő látogatása Írországban. Ez utóbbiaknak egy éve dolgozik itt a lányuk és őt jöttek meglátogatni. Kérdezték, hogy mi mivel foglalkozunk. Mondtam, hogy én most fejeztem be a nyelviskolát, Balázs pedig a Google-nél dolgozik. Hirtelen elcsodálkoztak, megörültek és mondták, hogy a másik gyermekük, Péter is a Google-nél dolgozik, csak Zürichben. Milyen kicsi a világ?! :) Örültem, hogy találkoztam velük és hogy végül megszólítottam őket :).