Na! Szégyen szemre ezt is megkésve blogolom.
Dzsóék pénteken reggel mentek el tőlünk. Én sajnos már az irodában voltam, úgyhogy nem tudtam tőlük rendesen elbúcsúzni.
Este jött apu és Márti. A gépük késett egy kicsit, de nem volt vészes a csúszás. Én okosan otthon felejtettem a jogosítványomat, úgyhogy a szoksásos bérelt-autós-hazavivős megoldás ugrott. Maradt a Patton Flyer busz. Jól jött ki az időzítés, nem kellett rá sokat várnunk és szerencsénkre a lakásunkhoz nagyon közel rak le.
Eszter főzött délután borsólevest, azzal kínáltuk meg apuékat.
Nagyon-nagyon sok ajándékkal halmoztak el minket: rengeteg magyar ételt/italt hoztak. Nem is tudom, hogy fért ez bele mind a 15kg-os bőröndbe. Mégegyszer nagyon köszönünk nekik mindent!
Másnap reggel elmentem a városba autót bérelni. Az időjárás gyönyörű volt. Hosszújú ingben majd megsültem! A bérelt autóval aztán ellátogattunk a Powerscourt kastélyhoz és a tőle nem messze lévő vízeséshez. Ezek eleve szemetgyönyörködtetőek, hát még az ilyen szikrázó napsütésben. Lásd a mellékelt képeket...
Ezek után meglátogattuk még Wicklow-t, ami az egyik kedvencünk. Itt beültünk egy kis kifőzdébe, ahol mindenki halételt rendelt. Nem volt rossz választás: midenki megtalálta a számítását. Apuék kaptak egy-egy jénaiban sült, fokhagymás-sajtos krumplit. Nagyon ízlett nekik.
Vasárnap már nem kedvezett nekünk az idő, de borzalmas sem volt. Ahogy apu mondta: ez is hozzá tartozik az írországi élményhez. Milyen igaz! :)
Megnéztük a Malahide kastélyt, majd felmentünk a Howth Summit-hoz. Utána gondoltuk beülünk valahova ebédelni Howth-ban vagy a környékén. A Howth Summit-nál lévő vendéglő, ahol Eszter a múltkor szüleivel evett, teljesen tele volt. A Howth-ben lévő vendéglők mind nagyon drágák voltak, utcai talponállóban meg nem akartunk enni, úgyhogy elindultunk vissza Dun Laoghaire felé. Ott végül találtunk egy pub-ot, ahol elég jó választék volt sülthusokból és köretekbők. Végül itt laktunk igen-igen jól :)
Hétfőn nekem dolgoznom kellett, Eszter pedig suliban volt, úgyhogy apuék kettesben járták be Dublin belvárosát, kedden pedig már indulniuk is kellett vissza Budapestre.
Látogatásuk rövid volt ugyan, de annál tartalmasabb. Örültünk, hogy láthattuk és vendégül láthattuk őket!
A fotóválogatásunk majd száz képből áll, ezeket nem akarom egyenként ide beszúrni, helyette ide raktam diavetítés formájában, de a teljes album itt is elérhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése