Az elmúlt két hetünk: waldorfos játszócsoport, arcfestés, papírsárkányos és autós HMK

Az elmúlt két hét is döbbenetes gyorsasággal telt el. Olyan hamar repülnek a napok, hogy tényleg csak kapkodom a fejemet.
Igazi nyári idő van nálunk, így minden nap van kinti programunk, amit Nóri nagyon élvez.

Ott tartottam, hogy két hete Balázs elutazott Münchenbe. Elég jól bírtuk az itthonlétet Norcival kettesben. Voltunk egy új totyogó csoportban. Hááát, mit mondjak?! Elég érdekes volt. Eddig a Claphendies-re jártunk, összesen 14 hetet, heti egy alkalommal. Mindketten nagyon élveztük az órákat. Viszont most nyáron szünetelnek és mivel Nóri szeptembertől kezdi az ovit, így nagy sajnálatomra nem tudunk már többet menni. Viszont láttam egy hirdetést, hogy ugyanazon a helyen, ugyanígy kedd délelőttönként indul egy waldorfos csoport. Kipróbáltuk egy alkalommal. Sajnos nagy csalódás volt számomra. Én értem, hogy a gyerekeket hagyni kell játszani, de annak nem látom értelmét, hogy nincs semmi közös foglalkozás. Mindenki csak a saját gyerekével bíbelődik. Értem én, hogy a gyerekeknek nem feltétlenül a színes, villogó, csörgő játékokra van szükségük, de egy foglalkozás, amiért fizetek ne abból álljon, hogy kint van néhány fából készült valami (amik tetszés szerint használhatóak, mert senki sem tudja, hogy mi mire való). Egy közös program volt: körbeültünk és elfogyasztottunk - én csak illemből próbáltam elfogyasztani - valami iszonyatosan kemény apró bucikat (mint később kiderült, valami nagyon reform recept alapján készült, tej, cukor, liszt, tojás nélkül... olyan is volt: ízetlen, száraz, kemény). Volt még tea: kamilla és édeskömény-fahéj-alma... Na és akkor az étkezés előtti házi áldást már nem is említem. Áh, már sajnálom, hogy az első fél óra után nem jöttünk el, de gondoltam megvárjuk a végét, ha már kifizettük a 15 eurót...

Azon a héten voltunk még játszóházban is. Na, ez már sokkal jobban sikerült. A szokásos helyre mentünk és ezúttal volt ingyenes arcfestés a gyerekeknek. Nórit is érdekelte a dolog, így kapott egy kis virágot az arcára :)

Illetve egyik nap ismét tartottunk Házi Manó Kuckós foglalkozást itthon. Most a papírsárkány volt a téma. Először meghallgattuk a szokásos zenét. Majd a "Verses ABC" című könyvből elolvastuk ezt a verset:

Persze ha már a könyvet a kezünkbe vettük, akkor nem álltunk meg itt, az utána lévő összes versikét is át kellett lapoznunk :)

Majd elővettem a meglepetéses borítékot. Nóri örömében majd' kiugrott a bőréből :) Ebben pici színes papírsárkányok voltak. Az azonos színűeket össze kellett párosítani. Néhányról lejött a szalag, így elővettem egy üres lapot és azt találtam ki, hogy a lapra ragasztjuk ezeket és rajzolunk nekik szalagot. Nórinak nagyon tetszett ez a rész.

Majd elővettem egy előre bekészített négyzet alakú színes papírt. Ebből is sárkányt hajtogattunk és ragasztottunk rá szemeket, szájat, kötöttem rá spárgát és erre Nóri fűzött színes golyókat. Egynél meg sem álltunk! Három sárkányt készítettünk :)

Tudom, hogy a papírsárkányt hosszú "í"-vel kell írni, később korrigáltam a hibát.

Péntek este érkezett haza Balázs. A hétvégén itthon voltunk, a környéken sétáltunk. A kikötőnél van egy kicsi vándor vidámpark. Elnéztünk ide és közösen felültünk az óriáskerékre.

Az ezt követő héten egyik nap vacsora után közös festést rendeztünk. Vécépapír gurigákat festettünk be... majd később leírom mi lett belőlük :) Nóri imád az ujjaival festegetni. Hosszú ideig eljátszik ezzel, akár egyedül is.

Az elmúlt hetünk is nagyon jól telt. Péntek délután tartottuk a heti Házi Manó Kuckót és ezúttal az autóval foglalkoztunk. A szokásos zene meghallgatása után elolvastuk az egyik autós könyvünket. Majd Nóri kirakózott egy saját készítésű Helló Kitty-s kirakóval, amin Kitty cica az autóban ül :) Aztán elővettem egy előre megrajzolt fekete-fehér autót, bekentem ragasztóval és színes rízsszemeket szórtunk rá. Hát ezt imádta!

Az első autó után már kérte is második lapot, hogy azt is teleragaszthassa rízzsel. Majd megkapta a rízseket és egy pici tepsibe összekeverte és öntözgette ide-oda.

Azóta minden nap elővettük a színes rízst és "rízsezünk"... Hétvégén egy órát játszott vele egyedül.
Ja és persze a lefestett vécépapírgurigákból is autók lettek :) Az ötletet Levendulalány posztja adta. A színeseket - amiben a szarvas és az oroszlán ül - Norci készítette. Szerintem nagyon szépek lettek. Beletettük az IKEA-s ujjbábjainkat és autósversenyt rendeztünk. Elárulom, a panda volt mindig a győztes... :)

A hétvégénk is nagyon jól telt. Túl gyorsan... de nagyon jól! :)
Igazi nyári idő van nálunk. Múlt szombaton Balázs főnökénél voltunk vendégségben egy grillpartin. Átjött több kollégája is. Nekem nagyon jól esett egy kicsit felnőtt társaságban lenni. Jókat beszélgettünk, finomakat ettünk. Nóri is élvezte a társaságot, illetve a kertet és a kinti játékokat. Fél 9-kor magától mondta, hogy "most már megyünk alukálni"... :) 9 előtt indultunk haza, nem volt gond az esti elalvással :)

Vasárnap pedig a parkban voltunk és a Sandycove-i parthoz sétáltunk el. Nóri talált egy kis pocsolyát. Letelepedett mellé és megállás nélkül dobálta bele a kavicsokat. Mi Balázzsal hátradőltünk és élveztük a nyugit és a napsütést :)

Ezeket a kincseket gyűjtöttük és majd a következő Házi Manó Kuckós foglalkozáson biztosan nagy hasznát fogjuk venni a gyűjteménynek.

Hazafelé fagyiztunk egyet. Szebb, jobb, pihentetőbb hétvégénk nem is lehetett volna :)

Képes beszámoló erről-arról

Hú rengeteg dolog történt velünk a Kerry megyei látogatásunk óta. Csak épp kevés az időm, hogy mindenről beszámoljak. Most igyekszem pótolni a lemaradásomat.

Pár nappal azután, hogy visszaértünk Bettiéktől, indultunk is tovább. Ezúttal Magyarországra mentünk látogatóba. Az otthoni kis vakációnk - mint mindig - most is nagyon jól telt. Sikerült a barátainkkal is találkozni, aminek különösen örültünk, ugyanis rég találkoztunk vélük és sokuknak a közelmúltban született kisgyereke. Épp itt volt az ideje, hogy személyesen is találkozzunk a kis lurkókkal. Nóri jól bírta a nagy társaságot. Bár egy óra elteltével már mondta, hogy "mostmár menjünk haza", de jól érezte magát.

Én sajnáltam, hogy nem volt igazi nyári idő az ottlétünk alatt. Pont kifogtuk a borongós, hideg időt, de Balázs kifejezetten örült, hogy nem volt döglesztő meleg.
Nóri nagyon élvezte az otthon töltött időt. A nagyszülők kényeztették. Nagyon tetszett neki a sok finomság, Balázséknál a "hatalmas kert" - ahogy Ő mondta. Nagyon megmaradt az emlékezetében, mert azóta is emlegeti. Tetszett neki a sok rokon gyerek (Réka, Balázska, Árminka és Livike is). Nagyon élvezte, hogy Dodi kis hintót varázsolt neki a talicskából és elvitte őt jópár körre a kertben. Anyukáméknál imádta a nagy lépcsőt, ami az emeletre vezet fel. Megnéztük a csirkéket és a pici nyuszikat, amiket most már sokkal jobban értékelt, mint a legutóbbi látogatásunkkor.
Szóval rengeteg új élménnyel gazdagodott. Mi Balázzsal sokat pihentünk, sokat ettünk és kihasználtuk, hogy végre van segítségünk. Örömmel adtuk át Nórit bárkinek, aki gyerekezni akart egy kicsit.

Miután visszaértünk, pár nap alatt visszarázódtunk az itthon megszokott kerékvágásba. Többek között ezeket csináltuk:

Voltunk a közeli strandon.

Sétáltunk a kikötőnél. Ezen a részen nem nagyon szoktunk járni, így Nórinak újdonság volt, nagyon tetszett neki. Azt mondta "Ez olyan mint a nagy játszó." És tényleg :)

Ez volt a "kígyó":

Ezt a kis virágos ruhát anyutól kaptuk, a napszemüveget pedig Krisztiéktől. Mindkettő nagy sláger most :)

Jártunk a Botanikus Kertben, amit eddig vétek volt kihagyni. Ha tehetitek látogassatok el!

Ez most a kedvenc közös fotóm Nórival. Épp sétálni indultunk és a liftben kaptam el ezt a pillanatot.

Ez pedig két igen jól sikerült süti. A néró Balázs kedvence és már évek óta nyaggat, hogy süssek ilyet. Idén apák napjára ezt kapta :)
Eddig abban a tévhitben éltem, hogy ez egy macerás sütemény. Igazából pofonegyszerű és nagggyon finom. Limara receptjét használtam és mit mondjak?... A cukrászdai néróért nem rajongok. Az emlékeimben kicsit száraz, kevés lekvárt látott, émelyítő aprósüti élt. De ez... hát ez valami isteni lett! Alig tudtam vele leállni.

Ez pedig egy meggyes pite. A receptje nagyon egyszerű. Sima omlós linzertészta. Az alját kevés darált mandulával szórtam meg és csak simán rászórtam a meggyet, amit előzőleg pici fahéjas porcukorral kevertem el. Egyszerű, de nagyszerű!

Most pedig következzen sok-sok játszós kép. Itt épp egy virágot rakott ki Nóri a csipeszekből -szerintem nagyon szép virág lett :)

Ezt közösen építettük. Balázs anyukájától kaptuk a legókat és Nóri imdája! Naponta többször is építünk, itt egy lépcsős házat készítettünk. Nóri szokta kitalálni, hogy mit építsünk és adja a darabokat, én pedig pórbálom megvalósítani.

Ez is építős, csak kockákkal. Ezt teljesen egyedül építette. Ez egy város :)

Ezt múlt héten sikerült beszerezni. Szintén nagy kedvenc.

Egyik nap, amíg a hajamat szárítottam, ezzel a kis semmiséggel kötöttem le Norcit. A játék jól indult, de egy idő után elfogyott a türelme, mert nem mindig sikerült beledugnia a lyukba a zseníliadrótot. De azért jó móka volt.

A végére hagytam egy nagyon jó kis házi foglalkozást. Ági blogján olvashattok az ún. Házi Manó Kuckó foglalkozásokról. Kisgyerekek számára tökéletes elfoglaltság, főleg esetleg rossz idő esetén. Mi heti egy alkalommal csináljuk. Eddig két foglalkozáson vagyunk túl és mindkétszer remekül szórakoztunk!

A foglalkozások nálunk a következőképp zajlanak:
- zenével (mindig ugyanazzal) indítunk
- mesét olvasunk az adott témában
- valamilyen logikai közös játékot játszunk az adott témában
- "kreatív rész", amikor az adott témával kapcsolatosan "alkotunk" valamit közösen
- szabad játék

Ez összesen 40-50 perc szokott nálunk lenni, ami tökéletes, mert Nóri kb. ennyi idő után fárad el. Ennyi ideig tud koncentrálni és követni az utasításokat, illetve figyelni, hogy miről is van szó.

Az első foglalkozás témája nálunk a mozdony volt. Áginál részletes leírást találtok ezzel kapcsolatosan. Mi elolvastunk az egyik közlekedési eszközökkel kapcsolatos meseköknyvünket. A végén megbeszéltük, hogy melyiket ki vezeti (autót apa/anya, buszt a sofőr, repülőt a pilóta, a vonatot a mozdonyvezető). Mondtam, hogy ma a mozdonyról fogunk beszélgetni. Aztán elénekeltük a "Megy a gőzös"-t. Elmondtunk pár vonatos mondókát (amik a Kerekítős könyvünkben vannak).
Ezután Nóri kirakózott. Természetesen közlekedési eszközös témájú kirakót választottam. Ezek két részből állnak és már régóta ügyesen kirakja őket. Most megbeszéltük, hogy melyik hol megy (az autó az úton, a repülő a levegőben, a hajó a vizen, a vonat pedig a síneken). Majd az asztalhoz ültünk.
Nóri már a színes boríték láttán teljes izgalomba jött. Nagyokat sikongatott, hogy "ez valami színes!!!" :)

Elővettem az előre kivágott alakzatokat. Először megbeszéltük, hogy melyik micsoda és milyen színű (kör, négyzet, téglalap, trapéz stb.). Majd megmutattam, hogy hogyan lehet ezekből mozdonyt építeni. Ezt a részt nagyon szerette Norca. Többször levette a formkákat és Ő is kirakta a mozdonyt egyedül. A mozdonyt pedig a maci vezette :)
Aztán a formákat oda is ragasztottuk és rajzultunk rá füstöt.

Ezután még volt egy aranyos rész: nápolyiból (kekszből is lehet, csak Nóri azt nem szereti) és gyümölcsökből kiraktam egy mozdonyt. A feladat itt az lett volna, hogy ugyanolyan hozzávalókból Nóri is csináljon egy mozdonyt, de erre már nem került sor, mert amint meglátta a finomságokat, felfalta mindet :)

A végén még lett volna szabadjáték az IKEA-s sínpályákkal, vonatokkal, de Nórinak már ennyi is elég volt. Inkább ment és babázott.

Nagyon jól sikerült ez a foglalkozás és remélem rendszer lesz belőle. Ezúton is hatalmas köszönet Áginak a sok-sok jó ötletért!

A következő héten repülőkkel foglalkoztunk. Hasonlóképp zajlott a foglalkozásunk, csak most a kreatív résznél ezt a rajzot készítettük. Illetve volt egy kicsi fizikai kisérletünk is a hatás-ellenhatás törvényével kapcsolatosan. Minderről Ági erre vonatkozó posztjánál többet olvashattok.

Hát ilyesmikkel ütjük el mostanság az időnket. Balázs egyébként a héten háromnapos csapatépítésen volt Franciaországban. Pénteken ért haza, de ma délután már ment is továb Münchenbe. Majd jövő pénteken fog hazajönni. Addig Nórival kettesben leszünk. Azt hiszem a héten sem marad el nálunk a Manó Kuckó :)

Ez a pár fotó pedig tegnap este készült. Szivárvány és "supermoon" a nappalinkból :)

Bölcsi-kérdés

Nóri születése előtt úgy gondoltam, hogy másfél, de maximum kétéves korában bölcsibe adjuk. Jajj de szörnyű ez a kifejezés! Mondjuk inkább: bölcsibe iratjuk. Úgy gondoltam, hogy egyrészt akkor már kell neki a szocializáció és jót tesz neki, ha minél hamarabb angol nyelvi környezetbe kerül. Illetve úgy gondoltam, hogy kb. ennyi az az idő, amit képes vagyok itthon egy gyerekkel eltölteni. Gondolta Lackóóóóó...

Ugyanis be kell valljam, hogy akárhányszor szóba jön a bölcsi és csak terv szinten belegondolok, hogy belátható időn belül nem (én) leszek egész nap Nórival, összeszorul a torkom és legszívesebben sírnék!

Szóval nem, nem akarok visszarohanni dolgozni. Bármilyen meglepő -és higgyétek el, számomra leginkább az- nem hiányzik a munka. Nagyon élvezem, hogy itthon lehetek Nórival és szeretném ezt az időszakot maximálisan kihasználni. Tudom, hogy elcsépeltnek hangzik, de tényleg minden nap tartogat valami meglepetést. Örülök, hogy mellette voltam, amikor először megfordult, amikor először elindult (az ülést egyedül hajtotta végre, az állást pedig átaludtam, de Balázs szemtanúja volt :). Szeretek itthon lenni vele. Szeretem ezeket az együtt töltött napokat: az ébredésektől kezdve, a reggeli lustálkodásokat a nagy ágyban, a közös játékokat, a nagy sétákat, hogy olyan sokat tanul, hogy egyre többet kommunikál, hogy láthatom ahogy fejlődik, ahogy rácsodálkozik a dolgokra.

A munkahelyemen 6 hónap volt a fizetett szülési szabadság. Ezt követően kivettem 4 hónap fizetés nélkül szabit. Majd kivettem az összes megmaradt szabadnapomat és mivel nem akartam 11 hónap után visszamenni dolgozni, felmondtam.

Egyébként nem csupán úri passzióból nem mentem vissza dolgozni. Szoroztunk, osztottunk és az a helyzet, hogy a bölcsi ára, a tömegközlekedés, illetve az egyéb költségek, amik a munkával járnának (pl. menza), pár száz euróval lenne kevesebb, mint a fizum. Ezeket mérlegelve úgy döntöttünk, hogy nem éri meg havi 200 euróért dolgoznom. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy milyen volt a munkabeosztásom (heti négy nap, napi 10 óra). Ja, és akkor még nem is említettem, hogy Nóri nemalvós korszakát tekintve fogalmam sincs, hogy bírtam volna nappal munkát.

Szóval a bölcsit kihagytuk, viszont ha minden jól megy szeptembertől Montessori oviba jár majd Norci. Szerintem szüksége van egy kis szocializációra és azt gondolom, hogy minél hamarabb találkozik az angol nyelvvel, annál könnyebben sajátítja majd el. Ilyen kicsi korban még észre sem veszi, hogy nyelvet tanul, viszont később már értené, hogy a többiek más nyelven beszélnek és félek, hogy ez frusztráltsághoz, stresszhez vezetne. Persze tudom, hogy az idegen nyelvi környezet így is lehet, hogy stresszforrás lesz, de reménykedem, hogy könnyen veszi majd az akadályokat.

Már ki is néztük a számunkra legszimpatikusabb ovit a környéken és befizettük a foglalót. Először csak heti három napot fog járni, majd négyet és novembertől heti öt napot. Ezt a Montessorit egy középkorú nőci vezeti. Egy idősebb munkatársa van. Ők ketten 14 gyerekre vigyáznak. A csoportban 2,5 éves kortól 5 éves korig vannak fiúk és lányok vegyesen. Tőlünk 10 perc sétára található az ovi. Csak fél napot járnak a gyerekek: reggel 9-től fél 1-ig van foglalkozás. Ez 355 euróba kerül havonta. Jövőre viszont részt vehetünk majd az ún. "ECCE" programban, ami azt jelenti, hogy azért az évért nem kell majd fizetnünk.

Izgatottan várjuk a szeptembert és bár még mindig elszorul a torkom ha arra gondolok, hogy a kislányom hamarosan ovis lesz... de tudom, hogy ez előnyére válik és végülis csak fél napokról lesz szó. A délutánjaink továbbra is megmaradnak.

Látogatás Listowel-be

Múlt szerdán látogatóba érkezett hozzánk Lénárd. Csütörtökön közösen autóba pattantunk és csak mentünk, mentünk... mentünk... még egy kicsit mentünk és addig-addig mendegéltünk, amíg Listowel-be nem értünk. Ugyanis Bettike és Zoli most itt laknak és hozzájuk mentünk vendégségbe.

Le sem tudom írni, mekkora öröm volt őket újra látni! Flóra baba hatalmasat nőtt. Igazi kislány már. Gyönyörű szemei vannak, okos, értelmes, jó kedélyű és nagyon barátságos. Nórikáért teljesen odavolt.

Érdekes volt látni, hogy bár Nóri nagyobb és idősebb is (majdnem egy évvel), mégis Flóra volt a kezdeményezőbb. Megfogta Norci kezét, húzta, hogy merre menjenek, simogatta, kedveskedett neki. Nóri pedig mindezt kellő távolságtartással értékelte... Szerintem neki is tetszett Flóra, de közel sem viselkedett vele olyan közvetlenül és felszabadultan, mint Flóra baba vele :) Ja és a másik nagy kedvencem, ahogy Flóra mondta ha épp evett, vagy éhes volt, hogy "nyamm". Olyan kiscica hangon... ÉDES!!!

Csütörtökön délután lementünk az óceánpartra, de nagyon fújt a szél, így csak rövid ideig csodáltuk a tájat. Balázs megröptette a papírsárkányt még utoljára... aztán a végén egy nagyobb széllökés a földhöz verte, úgyhogy szegény sárkánynak vége lett!

Pénteken délelőtt főztünk, dumáltunk, babáztunk. Nóri legnagyobb örömére megnéztük a helyi játszóteret.
Délután ismét az óceánparthoz mentünk. Ezúttal kellemes időnk volt, gyönyörűen sütött a nap, így tettünk egy sétát a sziklaparton. Hát valami csodálatos volt!

Este sokáig beszélgettünk, áttárgyaltuk a világ forgását :) Nagyon hiányoztak már ezek az átbeszélgetett baráti esték!

Szombaton közösen útra keltünk és ellátogattunk a Dingle félszigetre. Az idő nem volt olyan szép, mint előző nap, de nem zuhogott az eső. Délután Dingle városában voltunk, ahol elmentünk az Akváriumba, majd beültünk még egy teára, aztán indultunk is vissza Bettiékhez.

Vasárnap reggeli után indultunk haza, Lénivel együtt ebédeltünk a reptéren, végül délután mi is hazaértünk.

Nagyon jól éreztük magunkat. Meseszép ez a Kerry megye. Reméljük ezentúl sűrűbben jutunk majd el ide :)