Hét hetes Andris

Ma hét hetes Andris. A napok és a hetek gyorsan szaladnak, az események szélsebesen pörögnek. Pedig csodaszép időszak ez és néha szeretném megállítani egy kicsit az időt. Ezért is próbálok minden nyugis pillanatot kihasználni: beszippantani a finom babaillatot, megcsodálni a csepp kis ruhadarabokat, élvezni a puha bababőr tapintását, belemerülni azokba az ártatlan, őszinte babaszemekbe, megörülni ha sikerül mosolyt csalni az arcára, megkönnyebbülni, ha végre alszik és próbálom az agyamba vésni az arcát, amikor álomba merül és kisimul, ellazul, megnyugszik, hallgatni a szuszogását és kihasználni, hogy ölelhetem, dajkálhatom, szerethetem.

Ma délután voltunk a 6 hetes ellenőrzésen a háziorvosunknál. Minden rendben van Andrissal és velem is. Megmérte Andris súlyát. Már 5,4 kg! Szépen gyarapszik :)

A napjaink nagyon változóak. A biztos pont az, hogy Andris 6-7 között ébred. Ilyenkor - szoptatás után - néha még visszaalszik egy-egy órára, de sokszor már nem és indul a napunk. Nóri 7-kor szokott ébredni és vagy közösen pihenünk még kicsit a nagyágyban, vagy kelünk (ez többnyire Nóri kedvétől függ). Andris a rugózós pihenőszékben szokott nézelődni, amíg mi reggelizünk. Reggeli után rendbeveszem Norcit és Balázzsal háromnegyed 9-kor indulnak az oviba. Közben rendbeveszem Andrist is és ha már álmos ilyenkor, akkor szoptatás jön és alvás. Ha nem, akkor kicsit még nézelődik, aztán elalszik. Nagyon változó, hogy mennyit alszik napközben. A héten volt, hogy 2-3 órákat aludt és 1 órákat volt ébren, de ma pl. fordítva alakult, azaz 2-3 órákat volt ébren és 1-1 órát aludt. Persze sokszor elalszik evés közben és büfizés közben is, így akkor is pihen. Az evés sem állt még be. Néha 3 óránként eszik, de többnyire gyakrabban - akár óránként is -  igényli a szoptatást. Este 7 körül szoktuk fürdetni és 8 körül alszik el. Sokszor felébred 9-10 körül is enni, majd hajnalban 2-3 óra körül és reggel 5 körül.

Nagyon jókedélyű baba, nyugodt. Négyhetesen mosolygott először és azóta elég, ha csak szólunk hozzá, vagy ránézünk és már vigyorog is.

Általában jól elvan nappal a pihenőszékben, vagy a játszószőnyegen. De úgy vettem észre, hogy szereti, ha nyüzsgünk körülötte. Ha egyedül hagyjuk, azonnal panaszkodik. Amint társaságban van, megnyugszik. Elég türelmes. Sokszor előfordul, hogy nem tudok azonnal szaladni hozzá, ha valami baja van (pl. éhes, vagy pelust kéne cserélni) és bár panaszkodik ilyenkor, de nem sír.
Az utóbbi hetekben az esti altatással vannak gondok. Fürdés után jön a szoptatás és sokszor elkezd sírni közben. Általában az a baja, hogy büfiznie kéne, de éhes is és már fáradt is és sír... Nagyon. Sokat. Ha sikerül nagy nehezen megvigasztalnom, akkor is nagyon nehezen megy vissza a cicire. Sokszor kimerül és elalszik. Ha szerencsém van, akkor megnyugszik és szoptatás közben alszik el. Még nem jöttem rá, hogyan tudnék ezen segíteni. Próbáltuk már korábban fürdetni és fektetni, de ez sem segít. Remélem ez hamarosan javul majd.

Amint azt fentebb írtam, reggel Balázs viszi Nórit oviba, ami nekem nagy segítség. Délután én megyek Nóriért. Általában kocsival szoktam menni. Sokszor emiatt is csúszik, vagy elmarad Andris alvása, ugyanis a babahordozóban és a babakocsiban sem alszik olyan jól. Ha alvás közben teszem át, akkor felébred és nem alszik vissza. Miután hazajövünk, közösen eszünk Nórival. Sokszor ebéd közben is a pihenőszékbe teszem Andrist. Ebéd után rendbe veszem Nórit, mesélek neki és leteszem aludni. Az elmúlt napokban sokszor elmaradt a délutáni alvása, de ahhoz ragaszkodom, hogy ilyenkor is pihenjen. Azaz az ágyában kell feküdnie. Persze van, hogy kijön, de mindig visszakísérem. Ha szerencsém van, akkor Andris és Nóri egyszerre alszanak délután, ilyenkor én is mindig alszom egy kicsit. Délután általában többször szopizik Andris. Nóri ezt (most még) elég jól tűri. Ilyenkor olvasunk, vagy egyedül eljátszik. Aztán miután Balázs hazaér 7-7:30 körül, közösen vacsizunk. Néha közben már viszem is Andrist fürödni, attól függ mennyire álmos és leteszem aludni. Közben Balázs viszi Norcit fürödni, majd mesél neki és leteszi aludni.
Ha Nóri nem alszik délután, akkor a fürdetése és az alvása korábbra csúszik. Már többször is előfordult, hogy ilyenkor Nóri és Andris együtt fürödtek, ami Nórinak nagyon tetszett :) Ilyenkor Nóri és Andris kb. egyszerre alszanak el fél 8-8 körül.

Nekem nagyon fárasztó, ha Nóri nem alszik délután, de megvan ennek is az előnye, mert ilyenkor Balázzsal több időt tölthetünk kettesben. Ezért is alakult úgy, hogy az utóbbi hetekben ismét elkezdtünk TV-t nézni. A House of Cards sorozatot nézzük. Ilyenre azt hiszem évek óta nem volt példa :) Röhögtünk is rajta, hogy két gyerek mellett jut időnk sorozatnézésre, míg egy mellett még egy filmet se nagyon tudtunk megnézni.

Nórika nagyon jól fogadta Andris érkezését. Nagyon óvatos, figyelmes vele és nagyon türelmes, odaadó. Tényleg meglep, hogy milyen éretten fogadja az új helyzetet. Persze van hatása az öcsike érkezésének. Pl. sokszor előfordul, hogy odajön hozzánk Nóri és mondja, hogy "kisbaba szeretne lenni". Ilyenkor az ölünkbe fekszik és dajkálni kell őt. Vagy pl. a délutáni alvások is azért maradoznak el szerintem, mert ilyenkor több időt lehet velünk. Természetesen ezek nem tudatos manipulációk nála. Igyekszem helyén kezelni ezeket. Ha Andris alszik, akkor Nórira koncentrálok. Sokat játszunk, sokat ölelegetem, babusgatom.

Összességében azt gondoltam, hogy az első hetek durvábbak lesznek. Persze nem elhanyagolható tény, hogy az elején sokat segítettek a nagyszülők. Nem győzök hálálkodni, amiért kijöttek és ennyit segítettek. Nélkülük azért nem lett volna ilyen egyszerű, de így sikerült összerázódnunk és a továbbiakban már sokkal könnyebb dolgunk volt.

Persze vannak rosszabb napok... A héten nagyon bátor (vagy inkább meggondolatlan?) voltam és bevállaltam egy nagybevásárlást a két gyerkőccel egyedül. Háááát mit mondjak?!... Mindezt egy olyan nap végén, azaz vége felé, amikor egyedül voltam velük és amikor szinte semmit sem aludtak délután. Úgy kellett nekem! Már az egy logisztikai hadművelet volt, hogy a két csemetét levigyem a garázsba, beépítsem a kocsiba, aztán elrobogjunk a Tesco-ba, ott kiépítsem őket a kocsiból, be a bevásárlókocsiba és nekivágjunk a vásárlásnak.

Gondoltam nem lesz vészes, mert Andris majd úgyis alszik. Igazam lett, elaludt, de azzal nem számoltam, hogy csak 20 percet alszik majd. A vásárlás vége felé felébredt és sírni kezdett. Ettől persze Nóri is frusztrált lett. Kérdezgette, hogy miért sír, mi baja, miért nem veszem fel... Amitől aztán én is frusztrált lettem. Legszívesebben sikítottam volna én is. De vettem egy mély levegőt és gyorsan egy kasszához lavíroztam. Szerencsére nem kellett sorba állni, így gyorsan végeztünk. Közben Andris feje már vérvörös volt. Nóri pedig összeszorított szemekkel szopizott. Igazán idilli állapot! Fizetés után rohantunk a szoptatós szobába, ahol végül megszoptattam Andrist és helyre állt a béke. Mindenki boldog volt. Majd miután hazaértünk és túléltük a logisztika hercehurcát fel a lakásba, kezdődött a második felvonás. Ugyanis Nóri ekkor már tök éhes volt. Elkedztem neki csinálni a vacsit, közben Andris megunta a babaülésben való ücsörgést és sírni kezdett. Akkor bevittem a konyhába és miközben a bundáskenyeret sütöttem Nórinak, a lábammal ringattam Andrist. Végül sikerült tálalni a vacsit, gyorsan felvágtam Nórinak a kenyeret és elkezdtem szoptatni Andrist. Közben Nóri kitalálta, hogy inkább kockákra vágva szeretné enni a kenyeret. Ekkor kicsit erélyesen rászóltam, hogy elég legyen, egye meg így a kenyeret. Ettől persze sírni kezdett. Amitől Andris megijedt és ő is sírni kezdett. Letettem Andrist, aki üvöltött. Megnyugtattam Nórit, kértem, hogy kezdjen enni. Végre elkezdett kajálni és én megszoptathattam Andrist, miközben fél kézzel megírtam chat-en Balázsnak, hogy ha nincs itthon pár percen belül, én világgá szaladok. (Nem egészen ezt írtam, ez egy cenzúrázott változat, de valami ilyesmit... )
Szóval ilyen is van. Nem egyszerű, de még így is jó a helyzet, mert Nóri már nagyon sokmindenben önálló. Ha valami apróságra megkérem (pl. hozzon pelust, vigyen ki valamit a szemétbe, hozzon be valamit, keressen meg valamit stb.), akkor nagyon szívesen segít. Nem is tudom mihez kezdenék, ha két totyogó lenne a ház körül... Minden elismerésem azoknak a szülőknek akik kicsi korkülönbséggel vállalnak gyereket (az ikresekről már nem is beszélve).

De bevallom, minden nehézség ellenére nagyon élvezem a babázást. Valahogy olajozottabban mennek most a dolgok, mint annak idején Nórival. Nem parázok rá mindenre és mivel tudom, milyen gyorsan elröpül ez az időszak, próbálom maximálisan kihasználni. Sokat számít a rutin és persze az is, hogy Andris nem hasfájós, nem sírós, hogy a szülés után ezúttal elkerült a "baby blues", hogy Nóri jól fogadta az új helyzetet és hogy Balázs maximálisan kiveszi a részét a gyerekek körüli teendőkből is.