2013. július 16., kedd

Nyár Írországban

Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy az elmúlt öt év legszebb, legmelegebb nyara az idei nyár itt Írországban. Mást sem hallani, csak azt, hogy mindenki ámuldozik: Mennyit süt a Nap!, Milyen meleg van!

Az itt cseppet sem megszokott nagy kánikula (30 fok) múlt héten tetőzött. Bár láttam az időjárás jelentéseket, nem mertem elhinni, amíg nem tapasztaltam, hogy ez bizony tényleg igazi meleg :)

A jó időt kihasználva múlt héten nem sok időt töltöttünk itthon. Délelőttönként sétáltunk a parkban, a tengerparton, a gátnál, vagy a játszótéren. Aztán hazajöttünk ebédelni. Nóri ebéd után aludt (én ilyenkor gyorsan próbáltam elfogadható szintre küzdeni a lakás állapotát), majd délután indultunk a strandra. Tavaly a Sandycove-i strandon voltunk sokat. Most viszont a másik irányba, észak felé indultunk a DART vonalán. Kellemes, 10-15 perc sétára van tőlünk a Salthill and Monkstown nevű DART megálló, ahol egy sekélyes, iszapos partszakasz található. Ide jártunk ki. Nórinak ideális volt a hely: nem túl nagy a nyüzsi, főleg gyerekes családok vanak, salakos a part, de beljebb iszapos. Apálykor messze be lehetett sétálni az iszapos parton és élvezhettük, ahogy a kiszaladó tenger mossa a lábunkat.
Nagyon jókat strandoltunk. Nóri már a délutáni alvások előtt mondta, hogy alvás után majd megyünk a strandra. Bár mi csak térdig mentünk be, igazából simán lehetett fürdeni a vízben - ahogy azt nem kevesen meg is tették - mert tényleg nagyon kellemes volt a víz hőmréséklete.

Ha jött az apály, mászkáltunk fel-alá a parton és "kincseket" (kagylót, csigát, követ) gyüjtöttünk. De láttunk sok gilisztát, rákot és mindenféle tengeri növényt is. Nóri mindent nagy érdeklődéssel figyelt. A rákokat "megetette", énekelt nekik :)
Otthon aztán rengeteget mesélt a tengerparton láttottakról.
A parton építettünk homokvárakat és Nóri feldíszítette őket a kincsekkel :) Nagyon jó móka volt!













Pénteken, amikor a gáton sétáltunk, láttam, hogy kikötött egy hadihajó és épp akkor eresztették le a hajóhidat. Mások is érdeklődve fotózták a hajót és kiderült, hogy fel is lehet rá menni. Kérdeztem Nórit, hogy felmenjünk-e... Szerintetek?... Hát persze, hogy felmentünk :)




Jól lehetett látni a medúzákat. 
Le Ciara ír hadihajó
Miss Nóra a kapitány

Aznap délután Balázs kicsit hamarabb végzett a munkában, így Ő is csatlakozott hozzánk a délutáni strandoláskor. Szombaton pedig együtt mentünk ki a partra.




Még mindig tart a napos idő, bár már nincs olyan nagy meleg. Én ennek az egy hétnek is nagyon örültem. Azt hiszem sikerült kihasználnunk a strandszezont :)

Nincsenek megjegyzések: