Indulunk itthonról. Lépünk ki az ajtón, de leejtem a kulcsomat. Nóri: "A picsája!" Kérdezem: "Nóri, hát ez mit jelent?" Mire Norci: "Anya megijedt." Pedig esküszöm úgy igyekszem kerülni a csúnya szavakat a jelenlétében. Úgy látszik nem sikerül :( Mindenesetre az fél siker, hogy nem az idegeskedéssel köti össze ezt a szót, hanem az ijedelemmel, de már az is szégyen, hogy összeköti valamivel... Jajj Anya!!!
Máskor Balázst korholom. Direkt nem használok csúnya szavakat, nem emelem fel a hangomat, de nem járok túl Nóri eszén. A hangsúlyból és a szavakból és persze a mimikámból hamar levágja, hogy épp veszekszem az apjával és közli: "Anya csúnyán beszél". Szégyellem magam. Nem mentegetőzöm, nem vágom át. Inkább belátom, hogy csúnyán viselkedtem és bocsánatot kértem tőle és Balázstól is. Aztán adtam egy-egy nagy ölelést és puszit is nekik. Hiába, ahogy anyukám szokta mondani: "Nem hülye a gyerek, csak kicsi!"
Nóri játék közben magyaráz: "Ez itt egy sárga languszta!"
Olvassuk Szabó Magda "Ki hol lakik" verseskönyvét . A méhecskékhez érve Nóri megszólal: "A méhecskék beporozzák aaaa... - kis gondolkodás - a köveket!" :)
Játék közben magyaráz: "Mindjárt megyünk vacsizni, de előbb ezeket elpakoljuk." Majd elrakta a játékokat és odajött hozzám: "Most már vacsizhatunk!" :) - rendes gyerek :)
Boribont mesél: "És odament a Cicához. Mi a helyzet Cicus?" Majd elvékonyított cicahangon válaszol: "Semmi extra!" :)
Nóri eteti a kisbabáját és közben hallom, ahogy magyaráz neki: "Amikor kicsi voltál, sikerült megszületnem engem." - hát majdnem... :)
Az esti fürdetésnél kérdezem Nórit, hogy milyen a víz. Mire Ő: "Szimpatikus!"
Rendezgeti a mágneses számokat a radiátoron és közben magyaráz: "Ez egy másik kategória!"...
Vacsorához készülünk. Kifutottam az időből, így csak egy brokkolifőzeléket ütöttem össze gyorsan. Se időm, se erőm nem volt, hogy valami feltétet is készítsek hozzá. Gyorsan bedobtam egy kenyeret a pirítóba és pici kockákra vágtam, majd tálaltam. Nóri nem rajong a kenyérért. Heti egy alkalommal eszi meg. Ránéz a felkockázott pirítósokra: "Ez mi?" Cselesen válaszolok: "Ez crouton!" Mire Nóri: "Ennek a kenyérnek az a neve, hogy crouton." De azért beledobálta a főzelékbe és megette :)
Terngerparton voltunk. Gyűjtöttünk kavocsikat, kagylókat, csigákat. Az egyik csigaházban volt csiga is. Mutatom Nórinak, mire Norca: "Van benne lakó!"
Hazaérve belenézek a postaládába. Nóri érdeklődik: "Mi van benne?" "Semmi, üres." - jön a kiábrándító válaszom. Nóri sajnálkozik: "Nincs benne szerelmes levél." Hát az nincs! :)
Ebéd után egy szelet brownie-n nyammogok. Nóri mosolyogva megkérdezi: "Az mi anya kezében?" Lódítok: "Répa!" - azt ugyanis nem szereti. Mire Nóri: "Vagy csokitorta!?"
Nóri mélázik: "Apa nincs itthon, mert nem itt van a helye." Kérdően nézek rá. Mire tovább magyaráz: "A munkahelyén van a helye!" Aha! Így már értem :)
Egyik nap egész délután a tengerparton voltunk. Gyönyörű idő volt, még strandolni is tudtunk. Láttunk a vízben kagylókat, rákokat, vízicsigákat, gilisztákat. Hazaérve kérdezgetem Nórit a délutánunkról. Kérdezem, hogy mik votlak a vízben (célozva a vízi világra). De úgy látszik Nórinak más ugrik be: "Babák!" "És még?" - kérdezem. "Hajók!" - feleli. "És még?", "Kutyus!" - ez persze mind igaz, de itt feladtam... :)
Öltöztetem Nórit: "Nóri, kérsz zoknit, vagy csak simán felveszed a szandált?" Mire Nóri egyértelmű válasza: "Simán zoknit!"
Délután takarítok, felmosok. Nóri jön utánam a kicsi felmosófájával: "Nóri úgy csinál, mint Anya, felmos..." - kis szünet, majd folytatja - "...ez a sajátod. Ez a sajátod!". "Igen, ez a tiéd." - mondom neki. Majd mondja tovább: "Anya ezt úúúúgy szereti..." "Mit?" - érdeklődök. "A felmosófáját. Anya nagyon szeret felmosni." - na persze!...
Egyik nap kérdezi: "Anya hol dolgozik?" Mire én: "Itthon." Nóri tovább faggat: "Hol van anya munkahelye?" Mire én: "Anya itthon dolgozik. Anyának az a munkája, hogy ellátja az itthoni teendőket és hogy Nórikára vigyázzon." Nóri röhög: "Nem iiiiis!!!!"
Séta közben Nóri kéri, hogy a "cápás dalt" énekeljem neki. Nem értem miről beszél. Gondolkodom, de nem jut eszembe cápával kapcsolatos dal. Mondom neki, hogy nem ismerek ilyen dalt. De Nóri erősködik. Megkérem, hogy énekeljen belőle egy részletet, mire Nóri rázendít: "És ha lesben áll egy cááápa-a-a..." Hát megszakadtam a röhögéstől :D
Egy nagy sétából hazaérve már egész közel értünk a lakáshoz, amikor Nóri megszólal: "Anya! Mostmár csakugyan hazaérünk!"
A gáton látunk egy kisfiút, olyan 10 év körülit, aki repeszt a rollerjével. Mint a szél, úgy suhan el mellettünk. Nézünk utána. Mondom Nórinak, hogy hát ez a fiú nagyon ügyes. Mire Norca önérzetesen megszólal: "A Nóri baba a legjobb ügyes!"
És akkor a végére egy egészen friss, ma esti szösszenet. Nóri első asztali áldása a mai vacsora közben hangzott el: "Ez ehető! Hála a jó égnek!" - azóta is ezen röhögök :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése