2011. június 11., szombat

Péntek reggel

Nóri ma 4:55-kor ébresztett. Először csak nyöszörgött és fészkelődött, majd visszaszenderült pár percre. Aztán hallottam, hogy rottyantott párat, gondolom az nyomhatta a pociját. Ez persze felébresztette. Meglátott, ahogy a kiságya mellett álltam. Azonnal elmosolyodott és gagyarászni kezdett. Gondoltam, hulla fáradt vagyok lányom, aludjunk még egy kicsit!

Kivettem, hogy megetessem, de csak vigyorgott az ölemben és eltolta magát a cicimtől, jelezve, hogy nem kér enni. Visszatettem az ágyába. Egy ideig nézelődött, gagyogott, elvolt magában, majd "szólt", hogy egyedül már uncsi és vegyem ki.

Nagyon álmos voltam, így nem volt erőm vele játszani. Csak magam mellé tettem a heverőre és ott tovább nézelődött, gagyarászott. Közben azon gondolkoztam, hogy mikor lesz már vége ezeknek a hajnali ébredéseknek és hogy "tejóég, milyen álmos vagyok!". És hogy aludni akarok. Aztán ránézek a gyerekre: széles vigyor van az arcán, magyaráz, fogodossa a köntösömet, tetszik neki a selyem. Megfogja az anyagot, morzsolgatja, közben szopizza az ujját. Jézusom, leragadnak a szemeim, izomlázam is van, aludni akarok. Nóri egy nagyot sóhajt és magyaráz.

Ez megy kb. egy órán keresztül.
Aztán látom, hogy kezd álmosodni. Beteszem a kiságyába. Ott még forgolódik, dumál, majd elkezd sírni. Éhes, megetetem, még közben elalszik, leteszem.

Végre én is visszaaludhatok. Közben azon jár az agyam, hogyan kéne leszoktatni őt ezekről a korai kelésekről. Le lehet egyáltalán? Valahol olvastam, hogy ha későbbre időzítjük az esti fürdetést és az éjszakai alvást, akkor értelemszerűen a reggeli ébredés is eltolódik. Bár amikor 8 után aludt el, akkor is fent volt már 6 körül. Hogy kéne ezt csinálni? Hosszú távon ez a korai ébresztő engem ki fog készíteni. Bezzeg az apja alszik! Na ja, Ő munkába megy, úgyhogy nekem kell kelnem Nórihoz. Álmos vagyok. Aztán elaludtam.

8-kor ébresztett Balázs, hogy a baba éhes. Már fent voltak egy ideje, de Balázs szórakoztatta, hogy én tudjak pihenni. De rendes! Annyit segít Nóri körül. Tök rendes férjem van! Szeretem! :)

Aztán odaadja Nórit. Meglát és rögtön mosolyog. Előveszem a cicimet, már nyitja is a száját és rácuppan. De édes! Nyugodtan eszik. Imádom!

Aztán Balázs büfizteti és kiviszi magával a konyhába. Megcsinálja a reggeli teát és előkészíti a reggelit. Én közben összevakarom magamat. Kimegyek a konyhába és látom, hogy az asztal már meg van terítve -mint minden reggel - és Balázs játszik Nórival. Olyan rendes férjem van és olyan tündéri a kislányom. Most hirtelen elkap a lelkiismeretfurdalás a reggeli gondolataimért. Hiszen én vagyok a gyerek anyja. Kutyakötelességem gondoskodni róla. Most még teljesen ránk van utalva. Hamar elmegy ez az idő, amikor még ilyen kiszolgáltatott és amíg ilyen könnyű rá vigyáznunk. Ki kéne élveznem minden percet, amíg ilyen pici, akkor is ha ez némi koránkeléssel jár.

Nincsenek megjegyzések: