 |
| From 2008-10 Magyarország |
 |
| From 2008-10 Magyarország |
A hazatérések mindig kettős érzést váltanak ki belőlem. Egyrészt rájövök, hogy milyen fontos a család, hogy mennyire sokat jelentenek nekem a szeretteim és hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen nagyszerű családom van. Ilyenkor sajnálom, hogy ilyen távol élek tőlük.
Másrészt mindig megbizonyosodok arról, hogy milyen jó döntés volt elhagyni Magyarországot. Már a dublini reptéren látni lehetett, hogy melyik kapunál van a beszállás Budapest irányába. Minden kapunál két ember áll és kezeli a beszállókártyákat. Minden kapunál értelemszerűen egy sor áll és a sor elejéről mindig az éppen szabad jegykezelőhöz megy az ember. Nem így a magyar sornál... a magyarok két sorban állnak, melyek még kisebb sorokra ágaznak, teljes kuszaságot és értetlenséget okozva. Nem tudunk viselkedni. Udvariatlanok, türelmetlenek, bunkók és intoleránsak a magyarok! Nagy méreteket ölt otthon a pesszimizmus, a megkeseredettség, az irigység. Ezt tetézi a rosszindulat és a paranoia. Ilyenkor örülök, hogy elhagytuk az országot és megerősödést nyer az a hitem, hogy nem fogunk hazamenni.
Mindenesetre a családdal töltött idő most is nagyon jó volt!
Péntek este és szombaton Balázs anyukájáéknál voltunk.
Szombat este találkoztunk néhány barátunkkal (Andró, Dirk, Mify, Bécó) és elmentünk velük egy kisvendéglőbe vacsorázni (hatalmas adagok voltak!). Vasárnap reggel lementünk anyuékhoz Terenyére, vittük magunkkal Livikét is.
Péntek este és szombaton Balázs anyukájáéknál voltunk.
 |
| From 2008-10 Magyarország |
Szombat este találkoztunk néhány barátunkkal (Andró, Dirk, Mify, Bécó) és elmentünk velük egy kisvendéglőbe vacsorázni (hatalmas adagok voltak!). Vasárnap reggel lementünk anyuékhoz Terenyére, vittük magunkkal Livikét is.
Nagyon jól éreztük magunkat! Finomakat ettünk és olyan jó volt megint a családdal lenni! Sajnos Livike megbetegedett, így nem jutott sok idő a pihenésre. Szegénykét úgy sajnáltam! A betegség mindig kellemetlen, de ha egy pici babáról van szó, még nehezebb elviselni. Azért játszottunk is. Tanítottunk neki dalokat, verseket! Olyan okos és ügyes. Nagyon gyorsan tanul! Ja és persze gyönyörű! :)
Legközelebb decemberben megyünk haza: december 20-tól (szombat) január 4-ig (vasárnap) leszünk Magyarországon.
Ma délután ilyen volt a kilátás az erkélyünkről:
Ma délután ilyen volt a kilátás az erkélyünkről:
 |
| From 2008-10 Magyarország |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése