Végre megérkezett a december. Hivatalosan is lehet készülni az év legszebb ünnepére. Itt a nyakunkon az advent. Gyújthatjuk a gyertyákat, süthetjük az aprósütiket, lelkiismeretfurdalás nélkül ihatjuk a forrócsokit, vagy épp a forralt bort. Készülhetnek a karácsonyi díszek, sőt már elő lehet venni a karácsonyi dalokat, verseket is. Áh, cseppet sem vagyok bezsongva, nehogy azt higgyétek :D Le sem tagadhatom, hogy a hideg, a sötét és a sok szutyok nátha ellenére is szeretem az év ezen időszakát.
Jöjjön egy gyors képes beszámoló az elmúlt hetekről. Andriska a hordozás minden formáját nagyon szereti :)
Ez a fotó november végén készült, 7 hónaposan csücsült fel először egyedül. Azóta is lelkesen üldögél és nagyon élvezi, hogy mindkét kezével játszhat közben.
November végén Nórika egyik ovis társa meghívott minket a szülinapi bulijába. Erről túl sokat nem írnék, mert kicsit sokk volt a kivitelezése. Ezt a képeslapot csináltuk Nórival. Én csak a torta hozzávalóit vágtam ki. Nóri teljesen egyedül ragasztotta és matricázta ki. Ja igen, még a betűket is én adogattam neki.
Szintén november utolsó hétvégéjén elkezdődött nálunk a karácsonyi vásár. Kinyitottak a bódék, felkapcsolták a karácsonyi fényeket és megérkezett a Télapó is a vársoba :)
Hozzánk magyar szokás szerint 6-án reggel jött a Mikulás. Nórinak hozott pár apró édességet, zoknikat és néhány játékot. Andriska pedig egy pici csörgős rénszarvasos zoknit kapott. Illetve a Mikulás beszervezte a Fogtündért is és közösen megleptek minket Andriska első fogával.
Volt pár gyönyörű napos - bár cseppet sem meleg - napunk. Ilyenkor mindig gyalog megyünk Nóriért és ilyeneket szoktam fotózni menet közben.
Soha nem szoktam adventi koszorút készíteni, de valahol el kell kezdeni. Fenyőág, koszorú és idő hiányában ezt a nem igazán hagyományos formát követő kompozíciót dobtam össze :) Nem azt mondom, hogy életem nagy alkotása, de Nórinak nagyon tetszik.
Andriska az ülés után nemsokkal felfedezte a mászás művészetét is. Azóta lelkesen gyakorolja. Sokszor kúszik még, de egyre többet mászik és bármibe meg- ill. felkapaszkodik.
Ennek az eredménye az lett, hogy hétvégén a kiságy rácsaiba kapaszkodva felállt.
Nórika továbbra is egy tünemény és nagyon lelkes nagytesó. Bár mióta Andris helyváltoztatásra képes és egyre inkbáb képes kifejezni az akaratát, Nóri kezd rájönni, hogy bizony a tesó egyben egy rivális is.
Ez a fotó hétvégén készült. A hajpánt és a napszemüveg elengedhetetlen kellékek a gyöngyfűzéshez.
Természetesen lelkesen készülünk az ünnepekre. Készítettünk már mézeskalácsot, ablakdíszeket, rajzokat, sőt már a karácsonyfát is megvettük.
Határozottan elleneztem, hogy az ír szokást követve az ünnepek előtt felállítsuk a fát. De mikor Nóri meglátta a fát, nem tudtam neki nemet mondani. Mondtam, hogy minden nap csak egy díszt teszünk fel és majd karácsonykor közösen feldíszítjük. Nos képzelhetitek, hogy egy 4 éves nem fog megállni egy dísznél... Szóval már teljes díszben pompázik a fánk és furcsamód egy cseppet sem bánom.
Idén nem utazunk haza ünnepelni. Viszont 26-án érkezik majd hozzánk Léni és közösen meglátogajtuk Bettiéket vidéken. Már nagyon várom, hogy lássuk őket és hogy közösen ünnepelhessük az új évet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése