Itt van az ősz, itt van újra...

... és én újraélem a gyerekkoromat: keser-édes volt mindig a nyár vége. Hiszen ez a korlátlan szabadság végét jelentette, viszont az iskolakezdést néhány nagyon jó barátom miatt mindig vártam. Az ő viszontlátásuk enyhítette az ezzel járó nyűgeimet.

Most is keser-édes az ősz. Nóri elkedzte az ovit, ami nekem idén határozottabban nehezebben ment, mint neki. Annyira hiányzott főleg az első hetekben a csacsogása, a matatása, a kis tappancsok dobogása. Nagyon-nagyon hiányoltam őt. Persze van ennek előnye is, hiszen így több időm jut Andriskára, magamra és a lakásra is. Kezdünk egész emberien kinézni és kezdem utolérni magamat is itthoni teendőkkel.


A nyár hamar elszaladt, szerintem nagyon jól kihasználtuk ezeket a közös hónapokat. Nem is írtam, de voltunk a Powerscourt birtokon. Ide először még a szüleimmel látogattunk el, aztán voltunk itt Balázs anyukájáékkal, apukájáékkal és Nórival is, amikor még kisebb volt. Szóval nagyon szeretünk ide járni. Most Andriskával négyesben is elmentünk. A vízeséshez mentünk először.

Eddig észre sem vettem, hogy itt is van egy jászótér. Természetesen ezúttal nem kerülte el a figyelmünket és Nóri hosszasan eljátszott, kipróbált mindent. Ebéd körül elmentünk a kastélyhoz. Itt ebédeltünk, majd tettünk egy nagy sétát a kertben, ahol közben eleredt az eső. A nagyobb zuhét egy terebélyes fa alatt kivártuk. Aztán mentünk is a kocsihoz. Amint bepakoltunk, leszakadt az ég.

Nagyon jó kis napunk volt. Nóri azóta is emlegeti a vízesést, a játszóteret, a tornyot, amit a kastélynál megmásztunk és a mazsolás kalácsot, amit ebédre evett. No meg a darazsat, aki megkóstolta az almalevét...

Ezen kívül voltunk Bray-ben, az akváriumban. Ez szintén nagyon tetszett Nórinak. Volt vándor-vidámpark is és persze nem hagytuk ki azt sem. Egy másik hétvégén pedig Air Display volt szintén Bray-ben. Ide Norci és Balázs kettesben mentek, mi Andrissal itthon pihentünk.

Illetve egyik nap ellátogattunk Balázs munkahelyére is.

Szóval sosem tétlenkedtünk. A lusta, hosszú reggelek után mindig nagyokat sétáltunk a parkban, a játszón, vagy a tengerparton. Délután sokszor közösen aludtak a gyerekek, ilyenkor én is mindig lepihentem velük és utána folytattuk a délutáni programunkat.

Augusztus végén Horvátországban voltunk nyaralni, de erről majd a következő bejegyzésben írok részletesebben.

Szóval az ovi elkezdődött. Nagyjából belerázódtunk az új menetrendbe. Igyekszem a közös délutánokat tartalmassá tenni és az utolsó enyhe őszi napokat kihasználni. Hétvégén nagyot sétáltunk a gátnál. Szuper idő volt, igazi indián nyár!

 

Volt minden: szaladgálás, bicózás, fagyizás és a végén még fish 'n chipset is ettünk.

Az elmúlt napokban készítettünk néhány őszi remekművet Norcival.

Ez egy őszi fa. Elég Picasso-style-ra sikeredett :)

Az idő pedig repül. Andriska ma 5 hónapos! Édes kicsi mosolygós tejbetököm - avagy "tejberízs", hogy Miss Nórát idézzem... :)

Mindenkinek szép őszi hónapokat kívánunk színes falevelekkel, finom avar illattal, gesztenyeszedéssel, forró kakaóval, almáspitével. Ja és tudtátok, hogy már csak 98 nap van Karácsonyig? Bizony, bizony... lassan, nagyon lassan elkezdhetünk készülni az év legszebb ünnepére. Alig várom! De nem szaladok ennyire előre, hiszen addig még itt van a Halloween is, ami szintén egy jeles ünnep errefelé.