2014. augusztus 1., péntek

Nóri szösszenetek

"Meglocsolt a víz, mintha Húsvet lenne."

"Nóri hamar rájött, hogy Apát meg lehet mászni." (és közben mászik fel a hátára, majd onnan a nyakába...)



Nóri: - Anya, csinálunk kekszet?
Anya: - Most nem, majd talán holnap.
Nóri: - Pedig Nóri olyan nagy bociszemekkel nézett...


Ebéd közben magyaráz: "A carbonara mit sem érne szalonna nélkül..."

Nóri: - Anya, ez honnan van?
Anya: - A Tiger-ből.
Nóri : - A tigrises boltból?
Anya: - Igen, onna.
Nóri: - De mikor látjuk majd a tigrist a boltban?
Anya: - Tessék?...
Nóri: - Mikor találkozunk majd a tigrissel a tigrises boltban?!...

Nóri: - Anya, ez mi?
Anya: - Papírcsónak.
Nóri: - Ezt honnan nyomtattad?...


Este azt ecsetelem Nórinak, hogy a mesemondás után már nincs mászkálás, dumálás, hanem aludni kell. A végén még nyomatékosan megkérdezem: "Nóri, világos?" Mire Norci körbenéz: "Nem, sötét!"

"Anya, köszönöm szépen az ebédet. Hát ez nagyon finom volt! Ez volt a legszebb, legjobb, legfinomabb... és köszönöm a nasit is!" - az ebéd krumplifőzelék volt kolbásszal, a nasi két szem Tic-Tac. Nem nagyigényű a gyerek.

A konyhában főztem, de a nappaliban túl nagy volt csend, úgyhogy kikiabáltam:
Anya: - Nóri, minden rendben? Mit csinálsz?
Nóri: - Minden rendben, igen, csak a körmömet festem.
Anya: - Miiiiicsoda?
Nóri: CSAK A KÖRMÖMET FESTEM! De csak próbálkozom!
Anya: - Nórika, ne fesd ki a körmödet!
Nóri: - De, ki kell, mert már nagylány vagyok!

Szó szerint festette a körmét. Filctollal.

Magyarázza a Babóca figurának: "Neked bizony tegnap eltörött a katicád."

Magyaráz játék közben a Bogyó figurának: "Gyere ide, megvizsgállak! Itt a könyvespolcon jobb lesz. Nem könnyű, de ezt még egy csigafiú is kibírja."

Fürdés közben: "Nóri beletette a kapitányt az úszócsónakjába és hagyta, hogy sodorják a hullámok a tengeren."

Nórinak próbáltam eladni a rántott cukkinit "tallér"-nak. Mire Ő: "Majd én is kérek a gallérból!" Mondtam, hogy nem gallér, hanem tallér. Leülünk kajálni. Harap belőle. Kérdezem hogy milyen. Mire Ő: "Nagyon fincsi, csak van benne cukkini. Kérlek, vedd ki belőle a cukkinit!"
Gyenge próbálkozás volt asszem.

Máskor arról álmodozik, hogy milyen lesz majd, ha egyszer elköltözünk: "Az új házban ködből lesz majd a lépcső és ilyen kemény lesz a teteje és törékeny az ablaka és a tetejére ráírod ceruzával, hogy Boldog Új Évet Kívánok egy tele kalapnyi chips-szel és a csúcsán egy szép orchidea lesz."

Andriskát egyik reggel Norci takarójával takartam be. Nórinak ez nem tetszett. Odasettenkedett és óvatosan leemelte róla. Közben persze kommentálta a történteket: "Nóri gyakran elvette Andristól a takarót és Andris ijedten nézett utána."

Játék közben szól nekem: "Nézd, felvettem az öltönyt, a bolerót és a kantellót!" (A "kantelló" Nóri szerint egy hosszú nyári ruha.)

"Nóri sokat evett, sokat ivott, sokat aludt, sokat játszott és olyan nagy lett, mint egy felmosófa." 


Meseolvasás közben kérdezi, hogy mi van a rajzon. Apa magyarázza neki, hogy ez egy egykerekű bicikli. Mire Ő elmélkedni kezd: "Hova lett a másik kereke? Leesett?! Elveszett?... Majd biztos meglesz!"

Apa hazaér munkából. Nóri szalad elé és már meséli is a napi történéseket: "Apa! Addig rugdostam a pacit, amíg elkezdett sírni!" (Tényleg így volt: van egy kis játék lova - ami igazából szamár. Van benne egy mozgásérzékelő. Ha ugrálnak vele, akkor nyerít. Nóri most nem lovagolt rajta, hanem rugdosta. Addig, ameddig el nem dőlt a szegény paci. A mozgásérzékelő erre reagált, de az elem már nagyon gyenge benne, úgyhogy nyerítés helyett csak nyüszített, mintha sírna.)

Vacsora közben kíváncsiskodik: "Mondd csak Apa, hol láthatunk igazi orrszarvút?"

És a kedvencem: játszótéren voltunk. Találkoztunk egy magyar párral. Dumálgattunk, amikor a másik magyar anyuka megkérdezte Nóritól, hogy hogy hívják a kistesóját. Nóri határozottan rávágta: "Pöpi!" És mit szépítsek rajta, tényleg így szoktuk becézni, még anyukám ragasztotta rá ezt a becenevet, mikor itt volt és szegénykét azóta is így hívjuk :)

Nincsenek megjegyzések: