2013. május 9., csütörtök

Nóri szösszenetek

Norci látja, hogy a konyhában serénykedek: "Anya süt valamit... cukormentest!" - a reformgyerek :)

Kérdezi tőlem: "A baba mit csinál?"
Ilyenkor vissza kell kérdezni: "Nóri, mit csinálsz?"
Norci válaszol: "Tornázok... mint anya délután és a néni." - merthogy délutánonként egy DVD-re szoktam tornázni.

Norci ugrál, sikongat, rohangál. Kérdezem tőle, hogy "Nóri Te mi vagy?" Mire Norci felel: "EnergiaGOMBA!" :)

Nagy csend van a szobában, bekiabálok: "Norci mit csinálsz?"
Jön a megnyugtató válasz: "Randalírozok!" - de legalább őszinte :)

Anya: "Nóri, kimegyünk uzsi után sétálni?"
Norci: "Mindenképpen!"

Felveszi a hajpántot az üzletben és rámnéz majd közli: "Jajj de csinos vagy!" Majd gyorsan helyesel is magának: "Hát tényleg csinos vagy!"

Reggel még lustálkodunk az ágyban, de Nóri megunja és elkiáltja magát: "Ébresztőőőőőő!"

Fejlődik a humorérzéke is. Egyik délután az abakusszal játszott: "Apakusz.. nem is apakusz, hanem abakusz. Babakusz... nem is babakusz, hanem abakusz." és közben nevetett a saját kis poénján :)

Apa hamarabb jön haza a szokásosnál. Meghallva a kulcs csörgését a zárban, mondom Nórinak: "Apa hamrabb jött haza. Ez ám a meglepetés!" Nóri örömében rohan apukája elé. Apa bejön, üdvözöljük, majd Nóri számonkérően fordul felé: "Hol a meglepetés?" Apa improvizál és a kezében lévő szórólapot Nórinak adja: "Ez a meglepetés!" Nóri elveszi, nézegeti, forgatja: "Ez ám a meglepetés!" :)

A játékételek között pakolászunk. A sültkrumplis tartó megvan, viszont a krumpli hiányzik belőle. Kérdezem Norcit: "Hol a sültkrumpli?" Mire Nóri: "Ki tudja?..."

Anya: "Mit kérsz tízóraira?"
Nóri: "Kávét!"

Nóri: "Kérsz kakaót!"
Anya: "Most nem iszunk kakaót."
Nóri vágyakozó hangon: "A kicsi babák szeretik a kakaót..."

Nóri felkiált az ebédre várva: "Tízóraííí!" Kijavítom: "Ebééd..." De Nóri nem hagyja magát: "Kajaa!!!"

Mostanában sokszor alkudozik, amikor valamiből az utolsó jön, hogy "leges-leges legutolsó"... Igyekszünk erről leszoktatni. De valamivel mindig bepróbálozik. A legújabb, hogy "picike utolsót még".

Hozza a labdáját és mondja: "Pöttyös labda!"
"Milyen színű?" - kérdezem Norcit, de nem jön válasz.
Még egyszer megkérdezem: "Milyen színű?" Nóri csendben marad.
Harmadszorra is bepróálkozom: "Milyen színű?" Nóri megelégeli a kérdezősködést és válaszol: "Valószínű!" :)

Nóri énekel: "Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról. Sejj, hajj, ruca-ruca, cica-mica derce." Majd csak a tisztánlátás végett hozzáteszi: "ez hanta-banta volt!"

Persze minden dumát felülmúl, amikor odaszalad hozzám, átöleli a lábamat és közli, hogy "Jajj de finom volt ez az ölelés!" vagy csak annyit mond, hogy "Anya!..." olyan elcsukló édes hangon. Nagy a szerelem... :)

Nincsenek megjegyzések: