2013. április 11., csütörtök

Banános zabpelyhes sütik (cukor és liszt nélkül)

Ismét két receptet osztanék meg veletek. Nálunk ma nagyon ramaty idő volt. Esett, be volt borulva, ez mindig épp elegendő ok valami sütés formájában elkészíthető kompenzációra.
Mivel a konyhapulton árválkodott két érett banán, adta magát, hogy valamilyen banános sütit kéne készíteni. A neten sok-sok receptet átolvastam és végül két sütit is készítettem.

Mindkettő egyszerű, liszt- és cukormentes. Az első egy puha állagú, omlós süti. Nevezzük banános-mazsolás zabpehelyszeletnek!

Felvertem egy tojást, ehhez adtam egy összetört banánt, egy reszelt almát, egy evőkanál olajat, egy evőkanál mézet és egy kis citromlevet. Egy másik tálban kimértem 25 gram darált mandulát, 25 gram kókuszreszeléket, 25 gram köles pelyhet (márha ez a magyar neve, "millet flakes" angolul) és 25 gram zabpelyhet. Ehhez kevertem fél mokkáskanál sütőport, fél mokkáskanál szódabikarbónát és egy marék mazsolát. Ezt hozzáadtam a tojásos keverékhez és összekutyultam az egészet. Sütőpapírral bélelt kicsi tepsibe egyengettem és 170 fokon 25 percet sütöttem. Recept innen.


A másik egy szintén nagyon puha állagú keksz. Ehhez robotgéppel felvertem 6 dkg puha vajat, ehhez adtam egy evőkanál mézet, egy villával összetört banánt és egy tojást. Hagytam, hogy a gép dolgozzon rajta egy kicsit. Addig külön egy kis tálban kimértem 40 gram zabpelyhet és 50 gram darált mandulát. Ehhez adtam fél mokkáskanál sütőport, egy teáskanál kakaót és egy marék apróra vágott étcsokit. A vajas-tojásos masszához kevertem a kisebb tál tartalmát. Majd sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól némi távolságra kiskanállal kis halmokat kanalaztam a masszából és 180 fokon 9 percig sütöttem. Vigyázni kell, mert a kakaó miatt hamar barnulnak. Egyáltalán nem kekszes állagú. Állagban nagyon hasonlít a két süti, bár direkt azért készítettem ez utóbbit, mert valami ropogós kekszre vágytam, hát nem igazán sikerült. Viszont nagyon finom, nálunk bejött.

Miközben a keksz receptet keresgéltem, azon filóztam, hogy miért olyan ritka a normális fotó ezekről a szegény zabpelyhes kekszekről. Aztán tapasztalati úton rájöttem: mert szegénykék nem valami fotogének.

Végül a sütizés után ki is sütött a nap és láttunk egy gyönyörű szivárványt. Nóri nagyon odavolt érte.


Bár az eső nem állt el teljesen, ez nem tántorított el minket attól, hogy egy kicsit sétáljunk délután. 

Nincsenek megjegyzések: