2009. március 28., szombat

Első hét Svájcban

Kicsit besűrűsödött a programunk az elmúlt napokban!
Ott kezdem, hogy múlt pénteken elutaztunk Zürich-be. Balázs munkaügyben, én pedig "turistáskodás-ügyben". Múlt hétvégén nem is vesztegettük az időnket: vettünk egy 6 napos Swiss Saver Flexi Pass-t, ami egy korlátlan vonatjegy, amit szabadon választott napokon lehet felhasználni és Svájc területén bármilyen közlekedési eszközzel utazhatunk vele, így a vonaton kívül érvényes minden városban a villamosra, buszra és a tavakon közlekedő hajókra is.

Hogy kihasználjuk a jegy adta lehetőséget, múlt szombaton meglátogattuk a fővárost, Bern-t. Délután innen Mülenen-be mentünk, hogy egy fogaskerekűvel felmenjünk a Nielsen csúcsra. Szerencsétlenségünkre a felvonó nem működött, bár így utólag én nem nagyon bánom - azért egy picit igen! - mert láttam, hogy a pálya iszonyatosan meredek. Azért Mülenen-ben - ami kb. egy két családból álló falu - körülnéztünk egy kicsit. A helyiek furcsán is szemléltek minket, idegeneket, hogy "ezek meg mit csinálnak itt". Jogosan is, hiszen az a hegyoldal gyakorlatilag az övék és ez kb. olyan mintha nálunk a kert végében egyszer csak megjelennének külföldi turisták fényképezőgéppel :) Azért barátságosak voltak. Este jó fáradtan, de sok szép fotóval érkeztünk vissza Zürichbe.

Vasárnap északnak vettük az irányt: megnéztük Schaffhausen-t és a tőle 4 km-re lévő Rheinfall vízesést, ami bár csak 23 méter magas, de Európa legszélesebb (150 méter) vízesése. Gyönyörű időnk volt, így a látvány igen pazar volt.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc

Innen továbbvonatoztunk Stein am Rhein-be, ami egy nagyon szépen karbantartott német falucska. A képek magukért beszélnek.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc


A hétköznapokon Balázs szorgalamasan dolgozott, én eközben Zürich-et jártam be keresztül-kasul. Voltam a Nemzeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, sok templomban és hát a városban való kószálás önmagában sem utolsó élmény. Nagyon tetszik Zürich. Első benyomásra a svájciak cseppet sem olyan tartózkodóak és távolságtartóak, mint amilyennek sokan mondják őket. Az óvárosban rengeteg szép, mesés kis utcát találni. A belváros tömve van igényes üzletekkel. Minden világmárka képviselteti magát. A patinás épületek erősen emlékeztetnek Budapest és Bécs építészetére. Sok a kávézó és étterem. Pezseg az élet.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc


Természetesen a kulináris élvezetekről is muszáj szót ejtenem! A héten elementünk Balázs kollégáival sajt fondue-zni... Az előétel pácolt szárított sonkák voltak, aztán jött a fondue és a végén egy könnyű gyömülcssalátával zártunk. A fondue nagyon ízlett! Kenyérdarabokat kell egy hosszú villára szúrni és az olvasztott sajtba mártani. Bár nem a legkönnyebb étel, de mindenképp ki kellett próbálni. A fondue egyébként különböző, olvasztásra alkalmas sajtokból készül, valamint némi fűszer (pl. fokhagyma, szerecsendió) hozzáadásával. Természetesen minden éttermeknek megvan a maga titkos receptje, ami újra és újra visszacsábítja a vendéget.

Ma a déli részre mentünk, ahol olaszul beszélnek. Megnéztük Locarno kisvárost, ami a Lago Maggiore tó partján fekszik. Az innen induló kisvonattal elmentünk Domodossola-ba, ami már Olaszország területén van. A két város közötti út a Centovalli-n ("Száz völgy") megy keresztül és igazán izgalmas. Rengeteg völgyön át vezet az út és a kilátás lélegzetelállító: szurdokok, vízesések, mindez hidakon, viaduktokon, alagutakon keresztül. A bökkenő a mai nappal csak az volt, hogy végig esett az eső :( . Mi azért élveztük az utazást és amennyire az eső engedte a tájat is próbáltuk befogadni, de fotózni nem nagyon tudtunk.

Holnap Luzern-be megyünk. Valószínű a maihoz hasnolóan borzalmas időnk lesz, de már kinéztünk pár múzeumot, ami érdekes lehet.

Jövő héten - ha minden jól megy - ellátogatok Genfbe, kedden pedig a Glacier Express-en végigzakatolok a Zermatt-ból St. Moritz-ba vezető 7 és fél órás alpesi vasútvonalon. Ez egy különleges vonat, aminek hatalmas panoráma-ablakai vannak és lassan végigmegy az Alpok mentén, gyönyőrű kilátást biztosítva a tiszteletet parancsoló hegycsúcsokra és a közöttük lassan folyó gleccserekre. Remélem a reggel 6 órás indulás megéri majd! :)

Nincsenek megjegyzések: