Tegnap volt a szülinapom. 18 múltam :)
Viccet félre téve, nem aggódok, mert nem érzem magamat 27 évesnek. Néha nem is viselkedek úgy, mint egy felnőtt. Ráadásul pár hónapja egy pub bejáratánál elkérték a személyimet, ami arra enged következtetni, hogy nem is nézek ki 27-nek (Balázs: de még 21-nek sem, mert azoktól kérik el a személyit, akik nem néznek ki 21 felettinek). Szóval nem olyan para :)
Balázstól egy nagyszerű szülinapi ajándékot kaptam: elvitt a Riverdance zenés-táncos show-ra. A St. Stephen's Green bevásárlóközponttal szemben lévő Gaiety Színházban játszák a darabot egész nyáron, de utána világkörüli turnéra indulnak (csak az USA-ban 221 előadásuk lesz).
A Riverdance ír sztepptáncosok 100 perces táncos előadása. Pár éve voltunk a Kisstadionban Michael Flately és társulata hasonló előadásán. A show akkor hibátlan volt: hihetetlen pontosság, fegyelem és technikai tökély jellemezte a műsort. A zene fantasztikus volt, de az élmény mégsem volt olyan hatalmas, mert a stadionban olyan messz ültünk a táncosoktól, hogy csak a kivetítőkről tudtuk követni a történéseket. A színpadon csak apró hangyákat láttunk, akik egyszerre mozognak és nagy zajt csapnak a lábukkal (azt is csak az erősítőkön keresztül hallottuk).
Szóval amikor tegnap reggel Balázs mondta, hogy hova megyünk este, az első gondolatom az volt, hogy vajon 100 percig érdekes lesz-e a mozgó lábakat nézni és tradícionális ír zenét hallgatni.
A válaszom: nagyonis érdekes! Nem hiába van minden este teltház az előadáson. A műsor dinamikus, megindító és nagyon szép. Csak azon csondálkozom, hogy eddig miért nem mentünk el és hogy miért nem ajánlottuk eddig minden vendégünknek, hogy menjenek el és nézzék meg?...na de sebaj: eggyel több ok, hogy újból ellátogassatok Dublinba :)
A színház elég kicsi, mármint az budapesti színházakohoz képest. A színpad is elég pici, de ennek az előnye, hogy szinte mindenhonnan jól lehet látni az előadást és az élmény összehasonlíthatatlan azzal, amit annak idején a Kisstadionban tapasztaltunk. Szó szerint sokkal közvetlenebb és ezért maradandóbb is az élmény.
Ha Írországban mész színházba, nem szabad megfeledkezned arról, hogy az írek szeretnek enni-inni közben. Készülj fel arra, hogy a nézőtéren, az előadás közben pattogatottkukoricát ropogtatnak, vattacukrot majszolnak, jégkrémet falnak és közben isznak. Tisztára mint egy moziban. Ebbe bele kell törődni... Viszont a jó hír az, hogy nem muszáj öltönyt/koktélruhát ölteni. Jó a hétköznapi viselet is.
A lényeg: mindenkinek csak ajánlani tudom a Riverdance előadást!
Zürichieknek: október 8-ától 10-éig 4 előadás lesz. Érdemes jó előre megvenni a jegyet :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése