2013. augusztus 10., szombat

Augusztusi hosszú hétvége

Az elmúlt hétvége négynapos volt nálunk. Ugyanis múlt pénteken Balázs szabin volt, a hétfő pedig ún. "bank holiday" itt Írországban. Így négy napot töltöttünk hármasban.

Siekrült jól kihasználni ezt a kis időt együtt. Szuperül éreztük magunkat, olyan volt, mintha nyaralnánk... :)

Pénteken a Dundrum bevásárlóközpontban voltunk. Szerettem volna néhány dolgot beszerezni a nyaralás előtt és elkezdődtek a nyár végi leárazások. Mondanom sem kell, hogy én meg a vásárlás... hát ilyen szempontból nem vagyok tipikus nő. Utálok, sőt nem is, hanem így: UTÁLOK!!! vásárolni.

Szóval mászkáltunk egy kicsit, tettünk néhány kört egy-egy boltban, majd kifelé vettük az irányt.Nézelődtünk a nagy szökőkútnál, élveztük a napsütést a nyugágyakban...


Aztán bementünk egy játékáruházba. Na, itt már mindenki talált számára érdekes dolgokat, így itt több időt eltöltöttünk. Épp akkor volt egy meseolvasás, azt meghallgattuk. Bár Nórit nem a mesemondó érdekelte, hanem egy hatalmas plüss maci (valaki beöltözött macinak). Nem mert közel menni hozzá, de messziről integetett neki és dobott puszit is... :)
Végül vettünk Nórinak egy Duplo legót és foszforeszkálós matricákat a falra.

A bolt mellett Balázs kiszúrt egy táskaüzletet, így ide is betértünk. Végre megtaláltam Nórinak a tökéletes hátizsákot! Olyan édes! Nagyon tetszik!


Ezután betértünk Jamie Oliver éttermébe: a Jamie's Italian-be ebédelni. Gyermekeim az Úrban, ha jót akartok enni elérhető áron, a világ minden kincséért se hagyjátok ki! Remek hely! A kiszolgálás kifogástalan, a menün mindenki - mondom mindenki (!!!) még Miss Nóra is - talál magának kedvére valót. Ez volt az első étterem, ahol Nóri is végre egy jóízűt evett (na jó, még Münchenben is evett a kolbászokból...). A kaja pedig... hjajjj! Előételnek Balázs bruschettát rendelt (pírított baguette szeleteken fűszeres ricotta és ezen apró épphogy megsült paradicsomok, bazsalikommal, olivaolajjal), én rántott tintahalat kértem mártogatóssal (ezekből ebből egy szakajtóval meg tudnék enni minden nap). Főételnek Balázs szarvasgombás risottót kért (a legjobb ízű risotto volt, amit valaha ettem). Én nyúlvadast ettem, házi tésztával. Hát a szósz, amit a nyúlhoz adtak... az összesült zöldségek sűrű szaftja az alap, erre jön a füstös szalonna íze, lágyan kérmes, sok-sok citrommal ízesítve. Az a fajta kaja, amiből mikor már degeszre etted magad (és én a kis adaggal úgy jól laktam, hogy ihaj!), akkor is eszegtsz még, mert isteni finom. Az a fajta éttermi kaja, amit akár az anyukád is eléd tehetett volna, mert a házias ízekre, az egyszerűségre és a kiegyensúlyozottságra alapoznak.
Nórinak nyárson sült csirkemellet és rántott polentát kértünk (ezt a gyerekmenüről választottuk). Volt még hozzá saláta is, de Nóri a zöldségeket nyersen nem nagyon szereti. Viszont a nyárson sült csirkemellet - legnagyobb megelepetésemre - zabálta! Nagyon tetszett neki, hogy a nyársról eheti le a husit.


A rántott polentából is evett jócskán, bár nem az egészet (ami nem is csoda, mert szerintem egy felnőttön is kifogott volt ez a cucc, nem az a "könnyű" fajta...).
A desszert... be kell valljam, hogy nekem, a nagy desszertimádónak, ez volt az ebéd mélypontja. Balázs cseresznyés pitét rendelt, ami túlton túl édes volt (pedig ha már nekem is túl édes valami... gondolhatjátok). Én kalsszikus tiramisut krétem, ami leginkább kávéval eláztatott réteges poskóta volt. Nem tetszett. Még úgysem, hogy próbáltam azt gondolni, hogy ez nem is tiramisu, csak egy kávés desszert.

Szóval a desszert nagy csalódás volt. Főleg az előtte elfogyasztott elsőosztályú ételek után. De egész biztosan nem utoljára voltunk itt.

Ebéd után autóba ültünk és jöttünk is haza. Nóri már a kocsiban elaludt. Hazaérve áttettem a gyerekágyba és Balázzsal mi is kidőltünk... Mi kb. egy órát aludtunk, míg Nóri 6-ig húzta a lóbőrt :)

A nagy alvás után Balázs és Nóri elmentek bevásárolni a Tescoba. Én addig kicsit rendbe kaptam a lakást. Közben eleredt az eső és ezt a gyönyörű szivárványt láttam.


Szombaton ismét szép volt az idő, így reggeli után összekaptuk magunkat és DART-ra pattantunk. Bray-be mentünk. Legutóbb a repülőnap alkalmával voltunk itt, de akkor Nóri nem tudta kipróbálni az ugrálóvárakat. Akkor megígértem neki, hogy majd visszamegyünk. A héten többször is említette, hogy "majd megyünk ugrálóvárba". Szóval nem volt mese! És egyébként is: az igéret szép szó...
Először a strandra mentünk, kavicsot gyűjteni.


Mivel a vidámpark csak délben nyitott, bőven volt időnk. Sétálunk a parton. Néha beborult, de aztán csak kisütött a nap és jó meleg lett :)


Nóri szinte rohant, mikor meglátta, hogy felfújták az ugráló várakat. Be is fizettünk egy körre (3 EUR, 20 perc ugra-bugra, több vár is volt). Nem voltak sokan, rajtunk kívül 3-4 gyerek lézengett. Olyan várak is votlak, ahol senki sem volt. De Nóri, mikor a tettek mezejére kellett volna lépni, visszakozott. Valami elrémisztette, mert kezével-lábával kapaszkodott belém és ordította, hogy "neeeem!". Még kicsit maradtunk és megnéztük az összes várat (hátha kedvet kap), de egyiknek sem volt sikere nála. Így elmentünk ebédelni. A Porterhouse-ba tértünk be.





Jó volt a kaja, de az előző napi Jamie-féle étteremnek a nyomába sem léphet. Viszont a sör nagyon finom volt :)


Ebéd után Nóri lepihent a babakocsiba, gyorsan el is aludt. Mi Balázzsal kifeküdtünk a fűre pihenni. Később hazafelé vettük az irányt, mert baljós felhők érkeztek. Szerencsére megúsztuk a nagy zuhét. Épp mikor a Dún Laoghaire megállóba értünk, akkor zendített rá: dörgött, villámlott, esett, mintha dézsából öntötték volna. Vártunk vagy tíz percet, mire egy kicsit alábbhagyott és hazarohantuk. Csak enyhén áztunk meg. Nóri még mindig aludt. Balázs és én is elszunyókáltunk.
Miután mindenki felébredt, közösen játszottunk az új legóval. Nórinak rögtön megtetszett. Nagyon praktikus, mert az építés mellett lehet vele tanulni a számokat, a színeket. Bár Nórinak a legkedvesebb belőle a pettyes kutyus... puszilgatja, ölelgeti, becézgeti és persze épít neki :)
Imádom az ilyen lusta, ráérős, pihenős, közös napokat!

Vasárnap és hétfőn semmi különöset nem csináltunk. Itthon voltunk, sokat lustálkodtunk. Hétfő délután Balázs és Nóri elmentek egy nagyot sétálni, így kicsit egyedül lehettem. Nem tehetek róla: nekem kellenek ezek az egyedül eltöltött nyugodt órák, hogy feltöltődjek.

Nagyon jó volt ez a pár nap együtt, igazi feltöltődés volt.
Megjegyzés küldése